Béremelésért és a munkaterhek csökkentéséért demonstráltak pedagógusok Budapesten
Béremelésért és a munkaterhek csökkentéséért tartott demonstrációt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), több, az oktatás területén érdekképviseletet ellátó szakszervezet támogatásával szombaton, Budapesten.
A Kossuth Lajos téren, a Parlament előtt összegyűlt tüntetők a többi között követelték a pedagógusok béremelését, a tanárok, oktatók óraszámának, munkaterheinek csökkentését, a pályakezdő pedagógusok támogatását, a hatéves gyermekek kötelező beiskolázásáról szóló szabályozás visszavonását, illetve a szakképzési törvény visszavonását. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a demonstráción elmondott beszédében hangsúlyozta: amennyiben a kormány nem teljesíti a követeléseiket, januárban országos pedagógussztrájkot tartanak. A szakszervezeti vezető elmondta: hónapokig küzdöttek, mert bíztak abban, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalásaik eredményre vezetnek.
Ám, a sikertelenség ellenére sem adhatják fel, mert a gyermekek, vagyis a nemzet jövője a tét
– fűzte hozzá. Közlése szerint éppen a megalázóan alacsony pedagógusbérek miatt hagyják el sokan a pályát, és ez az oka az egyre inkább feszítő pedagógushiánynak is. A tanárok munkaterheinek jellemzésére elmondta: ma egy pedagógus 40 óra helyett átlagosan 56 órát dolgozik "gyalázatosan alacsony bérért". Hozzátette: azt is követelik, hogy a kormány tartsa be a törvényi kötelezettségét, egyeztessen a szakszervezetekkel.
Ne fordulhasson elő, hogy a kormány társadalmi egyeztetés, szakmai párbeszéd nélkül nyújt be törvénytervezeteket
– mondta Szabó Zsuzsa. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke további akciókat helyezett kilátásba, amennyiben a kormányzat nem teljesíti a követeléseiket. Valeryia Desaphine, az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség (ETUCE) képviselője a demonstráción azt hangoztatta: szolidárisak a magyarországi tanárokkal és támogatják követeléseiket. Úgy vélekedett, hogy az oktatásügyre Európa-szerte óriási nyomás nehezedik. Ezért a pedagógus szakszervezetek a többi között az idén Horvátországban, Csehországban, Lettországban, Litvániában, Hollandiában és az Egyesült Királyságban is demonstráción követelték a szociális párbeszéd tiszteletben tartását, a jobb béreket és munkakörülményeket, illetve az ágazat nagyobb mértékű finanszírozását.
Az ETUCE felszólítja a magyar kormányt, hogy adja meg az oktatásnak a szükséges figyelmet, hiszen az ott dolgozók alakítják társadalmaink jövőjét
– mondta a szónok. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke emlékeztetett rá: egy éve fogtak össze és tiltakoztak a magyar érdekvédelmi szervezetek a "rabszolgatörvény" ellen, amelynek eredményeként a munkahelyek többségében nem alkalmazzák a jogszabályt. Ez a típusú összefogás eredményezheti a pedagógusok követeléseinek teljesülését is, ezért szolidárisak a tanárokkal, és ha sztrájkra kerül a sor, számíthatnak rájuk – jelezte. Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője azt mondta: az ország legnagyobb szakszervezeti szövetségének tagjai kiállnak a PSZ követelései mellett, illetve támogatják azokat az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságot alkotó szervezetek is.
A tüntetést megelőzően az emberi erőforrások miniszterének és az innovációs és technológiai tárcavezetőnek címzett, az érintett minisztériumoknak átadott petíciókban a többi között 30 százalékos béremelést követel a PSZ 2020. január elsejétől, továbbá az óraszámok folyamatos csökkentését, valamint azt, hogy 2021-től érje el a költségvetési kiadások beruházási keretének 5 százalékát a köznevelési beruházások aránya. A petícióban elfogadhatatlannak nevezik, hogy az új szakképzési törvény megfosztja közalkalmazotti státuszától a szakképzésben dolgozókat, ezért új szakképzési törvényjavaslat elkészítését követelik. A demonstrálók nemzeti színű, európai uniós és szakszervezeti zászlókat tartottak a magasba, illetve kinyitott fekete esernyőkkel tiltakoztak az ágazat – a tiltakozók szerint – tarthatatlan helyzete ellen.
Forrás/fotó: MTI
