Bolíviai válság: új választások és az elnökmentési kísérlet
A bolíviai képviselőház és szenátus szombat este elfogadta az új parlamenti és elnökválasztások megtartásáról szóló törvényt, amely szerint e voksolásokon nem vehet részt Evo Morales lemondatott elnök. Közben a megbukott elnök pártja, a Mozgalom a Szocializmusért (MAS) olyan törvénytervezetet terjesztett szombaton a parlament elé, ami büntetőjogi mentességet biztosítana a mexikói száműzetésben lévő, lemondatott bolíviai elnöknek és az általa kinevezett tisztségviselőknek. Jeanine Áñez, az ország ideiglenes államfője máris jelezte, hogy nem lesz hajlandó aláírni egy ilyen jogszabályt.
Az új választásról szóló törvényjavaslatot a magát az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánító Jeanine Áñez szerdán küldte el a parlamentnek a választások kiírása érdekében, egy hónappal az erőszakos tüntetéseket kiváltó október 20-i szavazást követően. Áñez sajtótájékoztatón akkor azt mondta: ha jóváhagyják a jogszabályt, akkor megsemmisítik az októberi voksolás eredményét, ami után az azóta Mexikóba menekült, lemondatott Evo Morales kikiáltotta választási győzelmét. A javaslat ezenkívül lehetővé tenné egy új választási szerv felállítását – fűzte hozzá.
Morales november 10-én kényszerült lemondani az elnöki posztról. A rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel azt követően, hogy az Amerikai Államok Szervezete (OAS) súlyos szabálytalanságokra derített fényt az októberi elnökválasztáson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Miután a parlament mindkét háza határozatképtelenné vált ahhoz, hogy kijelölje Morales ideiglenes utódát, Áñez, a szenátus ellenzéki alelnöke az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát, és bejelentette, hogy a lehető leghamarabb új elnökválasztást akar. Három napja új választások megtartásáról állapodott meg az Áñez által beiktatott bolíviai átmeneti kormány Morales pártjának parlamenti képviselőivel.
Sonia Chiri, a MAS szenátora nyújtotta be a szenátusban a megbukott elnök jogi védelmét garantáló tervezetet, amely megtiltana mindenfajta letartóztatást és büntetőjogi eljárást Morales és a vele ugyancsak Mexikóban lévő korábbi alelnöke, Álvaro García Linera ellen. A büntetőjogi mentesség kiterjedne azokra a vezető tisztségviselőkre is, akiket Morales nevezett ki különféle civil szervezetek, szakszervezetek, hatósági intézmények élére.
A parlament mindkét házában kétharmados többséggel rendelkező MAS azt követően terjesztette elő a tervezetet, hogy Jeanine Áñez kormánya pénteken terrorizmussal és lázítással vádolta a volt elnököt. Az új kabinet szerint ugyanis Morales Mexikóból arra buzdította híveit, hogy blokádokkal zárjanak körül városokat. Sok bolíviai település utcáin jelenleg is zajlanak a Morales visszatérését követelő megmozdulások.
Áñez szombaton bejelentette, hogy ha a parlament el is fogadja majd a tervezetet, ő nem fogja aláírni. Leszögezte: kormánya nem üldöz majd eleve politikusokat, szakszervezeti vezetőket vagy civil szervezeti tisztségviselőket, de semmiféle amnesztiára nem számíthatnak azok, akik bűncselekményeket vagy jogi visszaéléseket követtek el. Bírálta a MAS-t, amiért a felelősök felmentésére használja fel parlamenti többségét. Morales néhány nappal korábban Mexikóból már biztonsági garanciákat kért az új La Paz-i kormányzattól saját maga és tüntető hívei számára cserébe azért, hogy esetleg lebeszélje ez utóbbiakat a tiltakozó akciókról.
Megbeszéltem jelenlegi helyzetemet néhány jogásszal. Az alkotmány értelmében nem vehetnek őrizetbe, csak ha valamilyen okból eljárást folytattak ellenem és elítéltek. Abban az esetben valóban megtehetik. Egy politikai vita részeként is megtehetnék, de az illegális lenne
– hangoztatta.
Forrás: MTI
