Pesti Srácok

Könnygázt vetett be a rendőrség a kormányellenes tüntetőkkel szemben Bolíviában

Könnygázt vetett be a rendőrség a kormányellenes tüntetőkkel szemben Bolíviában

Könnygázzal oszlatták fel csütörtökön La Pazban a bolíviai rendfenntartó erők a kormány ellen tüntető temetési menetet, amelynek tagjai a néhány nappal ezelőtti összecsapások során meghalt emberek koporsóit vitték, megpróbálva eljutni az elnöki palotáig. A lemondatott és jelenleg Mexikóban tartózkodó Evo Morales elnök hívei El Altóból indultak, és öt olyan személy koporsóját vitték a fővárosba, aki két nappal korábban a közelben található Senkata olajfinomító környékén vesztette életét a rendfenntartó erőkkel folytatott összecsapások során.

La Pazba érve a temetési menetet – amely lényegében a jelenlegi ideiglenes kormány elleni tüntetés volt – a rendőrség könnygáz bevetésével oszlatta fel. A tiltakozók "Igazságot!" kiáltásokkal próbáltak szembeszállni; át akarták törni a rendőrkordont, amely az elnöki palotától mindössze háromszáz méterre volt. Mindez egy nappal azt követően történt, hogy az átmeneti kormány szerdán közölte: nemzetközi panaszt nyújt be Moralesszel szemben emberiesség elleni bűncselekmények miatt. E vád szerint Mexikóból szervez úttorlaszokat, megakadályozva, hogy eljusson az élelmiszer számos bolíviai városba.

Morales közben Twitter-bejegyzést tett közzé, amelyben "hamisítással" vádolja az átmeneti kormányt. Arra utalt, hogy szerdán Arturo Murillo belügyminiszter bemutatott a médiának egy videót. Azon egy férfi látható, aki telefonon beszél, és állítólag maga Morales hangja hallható a vonal másik végén. Utóbbi utasításokat ad arra, hogy hívei vegyék blokád alá a városokat, hogy ne juthasson be oda élelmiszer. Morales Twitter-bejegyzésében összevágott "montázsnak" nevezi a felvételt. A bolíviai kabinet csütörtökön hivatalos formában tiltakozott Mexikónál, amiért ez az ország megengedi Moralesnek, hogy "politikai menekültstátusával ellentétes", összeesküvői tevékenységet folytasson a bolíviai átmeneti kormánnyal szemben.

Jeanine Áñez elnök ugyanakkor felhívást intézett a lakossághoz. Egyrészt mélységes sajnálatát fejezte ki az elmúlt napok összecsapásaiban történt halálesetek miatt, másrészt pedig a békés párbeszédet sürgette. Arra kérte a népet – elsősorban a tiltakozókhoz intézve szavait –, hogy együttes erővel próbálja az emberek egyenlőségét biztosító Bolíviát felépíteni. Kormányát utasította arra, hogy azonnal kezdje meg a párbeszédet, és ebbe a folyamatba vonja be a nemzetközi szervezeteket és a katolikus egyházat is.

PestiSracok facebook image

Morales november 10-én kényszerült lemondani az elnöki posztról. A rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel azt követően, hogy az Amerikai Államok Szervezete (OAS) súlyos szabálytalanságokra derített fényt az októberi elnökválasztáson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Miután a parlament mindkét háza határozatképtelenné vált ahhoz, hogy kijelölje Morales ideiglenes utódát, a múlt héten Jeanine Áñez, a szenátus ellenzéki alelnöke az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát, és bejelentette, hogy a lehető leghamarabb új elnökválasztást akar. Csütörtökön új választások megtartásáról állapodott meg az Áñez által beiktatott bolíviai átmeneti kormány Morales pártjának parlamenti képviselőivel. Az október 20-i választásokat követően kialakult belpolitikai válság óta többször erőszakos összecsapások törtek ki tüntetők és a biztonsági erők között. A bolíviai ombudsman szerint legalább 30 ember vesztette életét, további 775 megsebesült. António Guterres ENSZ-főtitkár szerdán gyors, pártatlan és alapos vizsgálatot kért a bolíviai tüntetők halálának ügyében.

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/AP/Natacha Pisarenko

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.