Pesti Srácok

Magyar gazdasági csodáról ír az olasz sajtó

Magyar gazdasági csodáról ír az olasz sajtó

Az olasz nyelvű Tribuna Economica tekintélyes gazdasági napilap november 11-én magyar gazdasági csodáról írt beszámolójában, amelyben leírták, hogy Rómában „Focus Ungheria” címmel szemináriumot tartottak, amit az Olasz Kereskedelmi Kamara szervezett az olaszországi magyar nagykövetséggel és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával közösen az olasz fővárosban – olvasható a Tűzfalcsoport legfrissebb nemzetközi lapszemléjében.

A rangos nemzetközi eseményt a Palazzo Falconieriben, vagyis a Falconieri-palotában, a Magyar Akadémián tartották. A szeminárium konkrét lehetőségeket kívánt teremteni az olasz gazdasági szereplők számára, hogy ott behatóbban is megismerhessék Magyarország adó-, pénzügyi és jogrendszerét, amely – a főbb makrogazdasági mutatók fényében – „a legnagyobb gazdasági növekedési ütemmel büszkélkedhet az európai országok között”. A kezdeményezés fő célja az volt, hogy aktívan hozzájáruljon az olasz vállalkozások nemzetközivé válásának lehetőségeihez a közép-európai országban – a rangos felszólalók jelenlétének köszönhetően is szem előtt tartva azt a számos előnyt, amelyek a mai napig ideális gazdasági partnerré teszik Magyarországot.

„Az euró hiba volt” – A Magyar Nemzeti Bank kilépési mechanizmust szorgalmaz címmel közölt cikket a Huffington Post olasz kiadása a Financial Times beszámolójára hivatkozva, miszerint Matolcsy György jegybanki elnök a közös valutáról, mint „francia csapdáról” beszél. A cikk szerint az Európai Központi Bank új elnöke, Christine Lagarde első beszédének napján Matolcsy György szavai zajt kelthetnek, miután egy kilépési mechanizmus bevezetését is felveti az „eurócsapda” miatt. A Huffington Post itt utal arra, hogy az olasz fősodratú politikában is fölmerült a magyar javaslathoz hasonló megoldás. A lap idézi Matolcsyt arról is, hogy meg kell szabadulni attól a „káros dogmától”, amely szerint az euró volt a következő „természetes” lépés Nyugat-Európa egyesülése felé. A közös európai valuta egyáltalán nem lehetett sikeres, mert az előfeltételek szinte egyikét sem teljesítették. A cikk fő üzenete, hogy a csatlakozó országok reálgazdasága sosem tudott közel kerülni a megcélzott közösség gazdasági szintjéhez.

Goran Knezevic szerb gazdasági miniszter Budapesten tartózkodik, hogy részt vegyen Belgrád és Budapest Közös Gazdasági Együttműködési Bizottságának ülésén – tudósított november 12-én az olasz Agenzia Nova hírügynökség. A szerb sajtó szerint – írják – a miniszter a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel való találkozón elnököl.

PestiSracok facebook image

Az ANSA olasz hírügynökség pedig arról számolt be, hogy a magyar ipari termelés volumene szeptemberben meglepetést is okozva, új erőre kapott, jóval meghaladva az előzetes várakozásokat: a munkanapokhoz igazítva 9%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ezt már az Erste Group Research feljegyzésére hivatkozva írja a hírgyűjtő portál, a magyar statisztikai hivatal friss adatai alapján.

Magyarország stratégiai szövetségre törekszik Oroszországgal és Törökországgal címmel november 8-án cikket közölt a Deutsche Wirtschafts Nachrichten német gazdasági lap, amely szerint Orbán Viktor kormányfő jelentősen bővíti kapcsolatait a két meghatározó hatalommal. Azt is írják, hogy Magyarország jelenleg az egyetlen ország Európában, amely megfigyelői státuszt kapott a Türk Tanácsban.

Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.