Németország éghajlata riasztóan melegszik
Riasztóan gyorsan és nagy mértékben melegedik Németország éghajlata: a rendszeres időjárási adatfelvétel 1881-es kezdete óta 1,5 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet – mondta a szövetségi kormány környezet- és természetvédelmi minisztere kedden, Berlinben, a klímaváltozás hatásait monitorozó új jelentés bemutatóján.
A folyamat gyorsaságát mutatja, hogy csak az utóbbi öt évben 0,3 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet
– emelte ki Svenja Schulze. Mint mondta, az adatok azt jelzik, hogy "a jövő megérkezett, Németország a globális felmelegedés kellős közepén van", és a változás mélyreható környezeti, egészségi, társadalmi és gazdasági hatásokkal jár. A rendkívül meleg – 30 Celsius-foknál magasabb középhőmérsékletű – napok átlagos évenkénti száma például elérte a tízet, ami több, mint háromszoros növekedés a huszadik század ötvenes éveit jellemző háromhoz képest, a 2005 óta érkezett hőséghullámokban pedig csaknem 20 ezer ember halt meg.
Az éghajlatváltozás sokhelyütt aszállyal jár, ami sújtja a mezőgazdaságot; a károk enyhítésére csak 2018-ban 340 millió euró (114 milliárd forint) gyorssegélyt kellett kiutalni a szövetségi költségvetésből a bajba került termelőknek. Azonban a tartós csapadékhiány társadalmi, gazdasági hatásai ennél jóval sokrétűbbek: a folyók alacsony vízszintje például korlátozza a folyami teherszállítást, veszélyezteti a hűtővizet a folyókból merítő erőművek folyamatos termelését, és fenyegeti a lakosság vízellátásának biztonságát. Másutt az özönvízszerű esőzés és a heves viharok válnak egyre gyakoribbá, ami ugyancsak súlyos károkat okoz. Ezt jelzi, hogy a biztosítótársaságok 2018-ban 3,1 milliárd eurót fizettek ki viharok és más szélsőséges időjárási jelenségek okozta károk enyhítésére, ami az egyik legnagyobb összeg az utóbbi húsz évben. Az éghajlat átalakulása Németország természeti környezetében is egyre erőteljesebben érezhető változásokat okoz. Így például a növények vegetációs periódusa – az az időszak, amelyben növekednek, aktív anyagcserét folytatnak és hajtást, termést hoznak – az 1951-1981-es időszakban regisztrált évi átlag 222 napról 232 napra emelkedett az 1998-2017-es időszakban, az erdőkben, mezőkön és településeken megjelent az ázsiai tigrisszúnyog, és az Északi-tengerben pedig a Földközi-tengerből ismert halfélék terjednek, köztük a szardella.
A felmelegedés hatásait monitorozó jelentést 28 szövetségi hivatal közreműködésével állították össze. A szövetségi környezetvédelmi hivatal (UBA) irányításával végzett kutatásban a 2014 és 2018 közötti időszakot tekintették át, és 15 területet – például biológiai sokféleség, erdőgazdálkodás, part- és tengervédelem, turizmus, közlekedés, egészségügy – vizsgáltak meg részletesen. A csaknem 300 oldalas összeállítás a további kormányzati klímavédelmi intézkedések alapjául, valamint a gazdasági és társadalmi szervezetek és az állampolgárok tájékoztatására szolgál.
Forrás: MTI
