Pesti Srácok

Óriási probléma a népességcsere Svédországban

Óriási probléma a népességcsere Svédországban

Felgyorsult az őshonos svédek elvándorlása az országból, ami főleg a romló közbiztonsági helyzetnek, valamint az egyre több bevándorlónak köszönhető. Szakértők szerint komoly válságba kerülhet a svéd modell, mivel egyre kisebb a munkaképes lakosság aránya, míg az állástalanok és segélyre szorulók száma folyamatosan növekszik. Az egyre nagyobb problémára már nemcsak az ellenzék, hanem egyre több szocdem kormánypárti politikus is figyelmeztet – írja az Origo.

A svédek egyre nagyobb számban hagyják el a szülőföldjüket, és ezzel a problémával egyre inkább elkezdett foglalkozni az ország több vezető újságja is. A helyi sajtó egy svéd kisváros példáján keresztül mutatta be, hogy milyen súlyos is a helyzet. Filipstad egy 10 ezer fős kisváros, ahol a népességcsere komoly problémákat generált. 2012-18 között 640 svéd nemzetiségű állampolgár hagyta el a települést, míg ezzel párhuzamosan 963 nem svédországi születésű személy érkezett. A fő probléma, hogy olyanok hagyták el a várost, akik jelentős mennyiségű adót fizettek, míg az érkezők nem a gazdaságilag aktív népességet növelték. Ez a folyamat pedig egyben pénzügyi válságot is generált a településen – számolt be a településen uralkodó állapotokról a svéd köztévé.

Egyébként Filipstadban a külföldön született nem nyugati bevándorlók körében 80 százalékos a munkanélküliség, miközben nincsen elég tanár és nővér a településen. Tíz év alatt a városban a szociális juttatásokra költött összeg 200 százalékkal emelkedett. Míg 2009-ben körülbelül egymillió dollárnyi svéd korona ment el szociális kiadásokra, addig 2018-ban már 3,1 millió dollárnyi. 2019-ben várhatóan 3,2 millió dollárnyi összeget költenek majd el ezen a területen.

Azonban Filipstad nem az egyetlen olyan svéd város, amelynek hasonló kihívásokkal kell megküzdenie. Frölander településen is hatalmas problémát okoz, hogy 2012-17 között nagyon sok bevándorló érkezett. A település vezetésének folyamatosan küzdenie kell a hatalmas munkanélküliséggel, az egyre nagyobb gyermekszegénységgel. Mindezek pedig a szociális kiadások növekedéséhez vezetnek.

PestiSracok facebook image

Minden negyedik város, és minden harmadik régió deficites költségvetést produkált 2018-ban egy friss jelentés szerint. Világosan látszik, hogy a svéd jóléti modell biztosítására nem elegendő helyi szinten a rendelkezésre álló pénz. Miközben a bevándorlók eltartása egyre több pénzbe kerül, aközben a svéd társadalom egyre öregebb lesz, tehát csökken a munkaképes lakosság száma. Mindez pedig idővel súlyos recesszióhoz vezet.

Forrás: Origo; Fotó: portaloko.hr

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.