Pesti Srácok

Továbbra is terrorizmus finanszírozásával gyanúsítanak egy svájci-francia építőipari vállalatot

Továbbra is terrorizmus finanszírozásával gyanúsítanak egy svájci-francia építőipari vállalatot

Ejtette az emberiesség elleni bűntettben való bűnrészesség vádját csütörtökön a párizsi fellebbviteli bíróság a Lafarge svájci-francia építőipari vállalat ellen, amelyet az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel való együttműködéssel gyanúsított, de terrorizmus finanszírozásának és mások életének a veszélyeztetésével továbbra is gyanúsítja.

A Lafarge ellen, amely 2015-ben egyesült a svájci Holcimmel, Franciaországban 2018 márciusában eljárás indult terrorizmus finanszírozásának gyanújával, miután kiderült, hogy a cégcsoport egyezséget kötött egyes fegyveres csoportokkal Szíriában, hogy fenntarthassa ottani tevékenységét 2014-ig. A cementgyártó helyi leányvállalata mások mellett az Iszlám Állammal állapodott meg 2013-ban. A gyanú szerint a Lafarge kőolajat is vásárolt a dzsihadistáktól, akik 2013 júniusától tartották ellenőrzésük alatt a stratégiai tartalékok egy jelentős részét, megsértve ezzel az Európai Unió 2011-ben életbe léptetett embargóját.

A nagyvállalatot 2018 júniusában emberiesség elleni bűntettben való bűnrészességgel is megvádolták a vizsgálóbírók, ami ellen a Lafarge fellebbezett. A párizsi fellebbviteli bíróság helyt adott a fellebbezésnek, és ejtette a vádat, terrorizmus finanszírozása, az embargó megsértése és mások életének veszélyeztetése miatt azonban fenntartotta a gyanút.

A Lafarge szíriai leányvállalata, a Lafarge Cement Syria 2011 és 2015 szeptembere között a belső könyvvizsgálói jelentés szerint mintegy 13 millió eurót utalt át szíriai fegyvereseknek azért, hogy tovább működhessen az országban. Az összeget adó formájában fizették ki a fegyvereseknek a dolgozók és az áru szabad áramlásának szavatolására. A finanszírozási vádakon túl a gyanú szerint a terrorszervezet közvetlenül is vásárolt cementet a vállalattól.

A vámhatóság korábbi vizsgálata megállapította, hogy a Lafarge francia vezetősége jóváhagyta a dzsihadista csoportok finanszírozását, és a tranzakciókat hamis számlákkal fedezték, Bruno Lafont elnök-vezérigazgató azonban mindeddig tagadta, hogy tudott a kenőpénzekről. Tanúvallomások szerint a Lafarge a francia hatóságok engedélyével döntött úgy, hogy a dzsihadisták előretörését követően is folytatja tevékenységét Szíriában. Frédéric Jolibois gyárigazgató kihallgatásán azt állította, hogy folyamatos kapcsolatban állt a francia külügyminisztériummal és a titkosszolgálatokkal.

A vállalat nyolc vezetője ellen is eljárás indult, köztük Bruno Lafont ellen is, aki 2007 és 2015 között vezette a cégcsoportot. Közülük hárman fellebbeztek az ügyészségi vizsgálat ellen, de kérelmüket elutasította a fellebbviteli bíróság.

Forrás: MTI; Fotó: theguardian.com

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.