Pesti Srácok

A Salvini-ellenes Hering-mozgalom erődemonstrációra készül Olaszországban

A Salvini-ellenes Hering-mozgalom erődemonstrációra készül Olaszországban

Az olasz populista jobboldalnak és Matteo Salvininak a tartományi választások januári fordulóján való megállítását jelölte meg első számú célként az utcai tüntetéseken született Hering-mozgalom vezetője, Mattia Sartori pénteki sajtótájékoztatóján, amelyen a párttá szerveződési terveket is vázolta.

A Heringek szombatra Rómába hirdettek országos demonstrációt. Mattia Sartori a majdnem kizárólag külföldi újságírókkal tartott találkozón elmondta: a Heringek az utóbbi egy hónapban bizonyították, hogy meg tudják tölteni az olaszországi városok tereit. Most a "legnagyobb falat", Róma következik annak felmérésére, hogy mekkora erőt képviselnek.

– jelentette be. Megerősítette, hogy a Heringek 160 küldötte vasárnap kisebb kongresszust tart, amelyen tíz pontos akciótervet fektetnek le. Kijelentette, hogy a Heringek egyelőre nem alapítanak pártot: legközelebbi célként Matteo Salvini, a Liga és a jobboldali pártkoalíció vezetője feltartóztatását jelölte meg az Emilia-Romagnában január 27-én esedékes tartományi választásokon. Ezért a római megmozdulás után a Heringek erre a területre akarnak összpontosítani, a nagyobb városok után a kisebb helyszíneken is mozgósítva a szavazókat.

PestiSracok facebook image

– hangoztatta Sartori. A Heringeket "demokratikus tömegjelenségnek", "társadalmi antitestnek" nevezte Matteo Salvini politikai üzeneteivel szemben. Megjegyezte: csodának tartja, hogy a Salvini-féle politikába "teljesen beletörődött" olaszokat egyáltalán utcára sikerült szólítani. Úgy vélte, ha Emilia-Romagnában meg tudják állítani Matteo Salvinit, párt is lehet majd a Heringekből.

A Heringek mozgalma november 14-én mutatkozott be, miután a Salvini vezette jobboldal Umbriában megnyerte a választást, és Bolognából elindította az emiliai választási kampányt. Négy bolognai fiatal – közösségi oldalakon zajlott mozgósítással – 12 ezres demonstrációt szervezett annak bizonyítására, hogy nemcsak a Liga, hanem a Liga ellenzői is képesek tereket megtölteni. Azóta több tucatnyi város tereit töltötték meg; legutóbb a milánói dómtéren 25 ezren, Firenzében 40 ezren vettek részt. Nevüket onnan kapták, hogy a legelső bolognai tüntetésen alig bírtak mozdulni a tömegtől, de a heringek a csendes sokaságot is jelképezik, amely nem akar Salvini hálójába kerülni. A Heringek tüntetése pártzászlók nélkül, általában kartonra rajzolt heringekkel zajlik, himnuszként pedig a Bella Ciao olasz partizándalt választották.

A 32 éves közgazdász végzettségű Mattia Sartori cáfolta, hogy a volt olasz kormányfő, a bolognai Romano Prodi áll mögötte. A baloldali Demokrata Pártot (PD) az emberektől távolinak, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikáját érthetetlennek minősítette. A mozgalom költségeit jelenleg önerőből és magánadományokból tartják fent. Hozzátette, hogy Emilia-Romagnában a Heringek leginkább a "baloldali érzelmű katolikusokat" képviselik. Nem tartozunk pártokhoz, de ez nem azt jelenti, hogy nincsen politikai véleményünk – jelentette ki a római tüntetés egyik szervezője. Hangsúlyozta: vigyáznak arra, hogy ne "használják ki" őket, ezért nemet mondtak a földközi-tengeri civilhajókról ismert Open Arms spanyol NGO támogatására.

– jelentette ki a római Heringeket vezető, huszonévesen Kenyából Olaszországba érkezett Stephen Ogongo, aki távoli célként az olaszországi migránsok állampolgárságát jelölte meg. A Heringek Rómában a jelképes helyszínnek számító lateráni Szent János-bazilika előtti téren gyűlnek össze, amelyet Matteo Salvini október 19-én az Olasz büszkeség nevű jobboldali megmozdulással töltött meg. Rómával egy időben több európai és egyesült államokbeli városban is Hering-találkozót tartanak.

Giuseppe Conte miniszterelnök a Heringek sajtótájékoztatója után bejelentette: kész találkozni velük. Matteo Salvini eddig "megmosolyogtató, vidám" társaságnak nevezte őket. Amióta a Heringek tüntetnek, Salvini a Liga korábbi utcai megmozdulásai helyett mérsékeltebb, intézményesebb kampányba kezdett. A Liga szombaton utcai standokon ismerteti a kormány adópolitikájával szembeni javaslatait.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.