Az ellenzéki képviselők kérdéseire ma is csattanós választ adtak a kormánypárti politikusok
Az országgyűlés plenáris ülésén az azonnali kérdések és válaszok órájában az ellenzéki képviselőket a magyar egészségügyi intézmények fertőzöttsége, valamint a Mátrai Erőmű érdekelte leginkább, bár Varju László most sem tudta kihagyni, hogy a közmédiát ne vádolja meg azzal, hogy álhíreket gyártanak vagy személy elleni erőszakot követ el. A napirend előtti felszólalásokról szóló tudósításunkat itt olvashatják.
Bangóné Borbély Ildikó szerint "elképesztően súlyos bűncselekmények" történnek a magyar kórházakban. Rétvári Bence államtitkár felszólalásában kiemelte, hogy a szocialista képviselő asszony által felvetett problémákkal a kormány foglalkozott, amire Bangóné úgy reagált: nem sikerült válaszolnia az államtitkárnak arra, amit ő kérdezett. Majd közölte, hogy őt nem érdekli, milyen pályázati forrásokat nyert el a kórház, mert arra kíváncsi, hogy milyen rasszista megfontolásból távolították el egy nő petevezetékét annak tudta nélkül egy Borsod megyei intézményben.
Varju László a közmédiáról beszélt: véleménye szerint az a Fidesz propagandagépezete, ami álhíreket gyárt, dezinformál.
Ha pedig nem ezt teszik, akkor hivatalos személy elleni erőszakot követnek el
– fogalmazott. Hozzátette: október óta megkövetelhetik, hogy ellenzéki polgármesterek véleményét is közölje az MTVA.
Hány kormánypárti és hány ellenzéki polgármester szólalt meg a közmédiában?
– vetette fel. Orbán Balázs államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, hogy Magyarország kiegyensúlyozott tájékoztatást valósít meg egy komplex rendszeren keresztül. Majd ismertette azokat a hatóságokat, intézményeket, amelyek ezt hivatottak biztosítani, így beszélt a közszolgálati kuratórium, illetve alapítvány működéséről. Hozzátette azt is, hogy évente beszámolókat készítenek, amit a médiatanács is ellenőriz. Mint mondta: a hatósághoz bármelyik állampolgár fordulhat.
Azok az idők elmúltak, amihez Önök szoktak. A politikai cenzúra gyakorlatából senki nem kér. Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy önnek az a baja, hogy a mentelmi jogát felfüggesztették
– mondta Orbán Balázs. Kiemelte: véleménye szerint egyfajta politikai bosszúhadjárat részeként támadja Varju László a köztelevíziót, valamint megkérte arra, hogy ne vegzálja annak munkatársait.
Csárdi Antal a Mátrai Erőmű bezárását követelte. Pogácsás Tibor válaszában kiemelte, hogy minden tájékoztatást megadtak a képviselőknek; nincs semmilyen titok és szenzáció, amire Csárdi utalt.
A szükséges méréseket és intézkedéseket minden esetben elvégzik a hatóságok
– tette hozzá Pogácsás Tibor, akinek válaszát nem fogadta el az LMP-s politikus.
Újabb szintet ért el Orbán kormányzati működése: döbbenetes, hogy Mészáros Lőrinc érdekében az államtitkár ilyen választ ad, és ezért nem is fogadom el a választ
– reagált Pogácsás válaszára a láthatóan feldúlt Csárdi.
Székely Sándor felszólalásában azt hangsúlyozta: "kiherélték a szakszervezeteket", majd azokról a vendégmunkásokról beszélt, akik miatt a magyar munkavállalók elhagyni kényszerülnek az országot.
A munkaügyi bírósághoz beadott nyomtatványokat földi halandó nem tudja kitölteni
– állította. Székely sérelmezte a munkaügyi kollégiumok működését is: véleménye szerint kivégezték a munkaügyi bíróságokat. Völner Pál viszonválaszában elmondta, hogy a rendes bírósági szervezetbe olvadnak be a munkaügyi bíróságok, amit két éve folyamatosan követel az ellenzék.
Tehát most azt sérelmezik, amit ők akartak
– fogalmazott a kormánypárti politikus, aki arról is beszélt, hogy az eddiginél egységesebb joggyakorlat kiszámíthatóbbá teszi az ítélkezést. Székely Sándor nem fogadta el Völner Pál válaszát, amit kissé szubjektív érveléssel támasztott alá az ellenzéki képviselő: arról a villanyszerelőről beszélt, aki az édesapja háza előtt védőfelszerelés nélkül dolgozott, méghozzá azért, mert "ez Magyarország".
Gréczy Zsolt láthatóan sértetten vette tudomásul, hogy a pedagógustüntetés nem róluk (mármint a DK-ról) szólt, és nem is a kormány ellen irányult – legalábbis erre lehet következtetni abból a reakcióból, amit Rétvári Bence államtitkár válasza váltott ki a DK-s politikusból, aki felhívta a figyelmét arra, hogy a pedagógusok demonstrációja
nem egy DK-szimpatizáns tüntetés volt, és még véletlenül sem önöket sírták vissza. Kérem, hogy tartson tisztelettel megfelelő távolságot a pedagógus-demonstrációktól.
Gréczy erre közölte: nem tudja, hogy Rétvári
honnan veszi, hogy nem a szép múlt emlegetésében volt részem a tüntetésen, ahova ön nem jött el, nyilván azért, mert kifütyülték volna.
Rétvári Bence ugyanis felhívta Gréczy figyelmét arra, hogy tudnia kellene – bár ellene szavazott –, hogy volt pedagógus béremelés, voltak kerekasztal-egyeztetések is. Hozzátette:
Ön beszél tankönyvárakról? Önök voltak, akik eladták a Nemzeti Tankönyvkiadót, és nem fájt önöknek, hogy külföldi tulajdonba került, ami után hetven százalékkal emelkedtek a tankönyvárak!
Gréczy Zsolt erre viszont már csak annyit tudott felelni, hogy az államtitkári válasz "egészen egyszerűen szánalmas", így nem is fogadja el azt.
https://www.youtube.com/watch?v=WGtgKKlsC3g&feature=youtu.be
Tordai Bence – tőle szokatlan módon – normális hangvételű felszólalást produkált, bár ez csak Nagy István miniszter válaszáig tartott, utána ismét "orbánviktorozott" egyet, majd közölte, hogy egyáltalán nem nyugodt, mert szerinte a kormánytagok össze-vissza beszélnek. A politikusok az atlétikai vb megrendezésével kapcsolatban ütköztették álláspontjukat.
Stummer János jobbikos képviselő érzelmi túlfűtöttséggel előadott felszólalása nehezen értelmezhető a valóság és a tények tudatában, hiszen abban Stummer "korlátlan pártkatonák által kihalt ugarrá vált" Magyarországról beszélt, "amit a fideszesek csináltak". Véleménye szerint az ország szinte kihalt, mert
elment innen mindenki, csak maguk maradtak, de már nem sokáig!
Nagy István miniszter viszonválaszában emlékeztette Stummert arra, hogy mindenkinek joga van eldönteni, hogy hol él és miből.
Tény: ma jobban élnek az emberek, mint 2010-ben, amikor átvettük az országot
– fogalmazott a miniszter.
Orbán Balázs államtitkár felszólalásában összegezte a jelenlegi fővárosi vezetés jellemzőit:
a Demszky korszak 21. évében tanácsadókra van pénz, a korrupciós ügyekbe keveredett elvbarátokra mindig van energia, de a kórházépítésre nemmel szavaznak, köztisztaságra nem költenek, a helyi vállalkozókat nem erősítik.
Gurmai Zita orosz kémeket, Putyint, egy nemzetközi banknak álcázott fedőszervezetet, valamint Paks II-t és az Európai Unió gyengülését magába foglaló kérdésére Menczer Tamás válaszolt. A külügyi államtitkár elmondta: a magyar kormánynak nem célja az unió gyengítése, és azt is hangsúlyozta, hogy bár Gurmai Zita orosz banknak titulálja a nemzetközi pénzintézetet, ez nem igaz, mint ahogyan a bank munkatársai sem rendelkeznek különleges mentességgel.
Schanda Tamás miniszterhelyettesi feladatokat ellátó államtitkár nem kímélte a közlekedésért aggódó szocialistákat:
amióta az MSZP politikusai ellenzékben vannak, nagyon aggódnak a vasútért, holott kormányzásuk alatt leginkább abban jeleskedtek, hogyan építsék azt le. Ne felejtsük el azt sem, miért és mennyi szárnyvonalakat szüntettek meg, csak azért, mert az embereken akartak spórolni.
Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette azt is:
Magyarországon a balliberális kormányok kilátástalansága után végre elértük, hogy lehet előre gondolkodni, tervezni. A Fidesz-KDNP-kormány céljai között szerepel, hogy 2030-ra azon országok élmezőnyébe tartozzunk, ahol jó lenni, élni.
Tordai Bencét az érdekelte, hogy lesz-e nemzeti konzultáció a klímaválságról. Véleménye szerint az Orbán-kormány amatőr módon áll a kérdéshez, és csak azért foglalkoztak a témával, mert az uniós kötelezettség volt. Schanda Tamás válaszában aláhúzta: hazánk elsőként ratifikálta a párizsi megállapodást, a kitűzött klímavédelmi célokat pedig megvalósítja a kormány. Tordai Bencét arra is emlékeztette, hogy el sem ment arra a parlamenti vitára, amit ők hívtak össze a témában. Szavai szerint:
Az a helyzet, hogy önök annyira hitelesek, mintha Gyurcsány Ferencet kérdeznénk a gyülekezési szabadságról. Mi nem a hisztériakeltésben hiszünk.
https://www.youtube.com/watch?v=FYi5g8w3cCc&feature=youtu.be
A plenáris ülésen szóba került az SMA-betegek finanszírozásáról szóló javaslat: a különböző frakciók felszólalói ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozták, hogy pártállástól függetlenül támogatják majd annak elfogadását. (Erről egyébként kedden délelőtt születhet majd döntés.)
Az ellenzék egy év elteltével sem tudta feldolgozni a túlóratörvény módosítását, ezért még mindig annak hatályon kívül helyezését szorgalmazzák. Az általuk rabszolgatörvényként emlegetett jogszabály miatt egyébként a munkavállalók nevében az ellenzéki képviselők tavaly a parlamenti ülésen randalíroztak, majd kormányellenes tüntetéseket szerveztek, sőt, önkéntes felszabadító akcióval is meglepték az esztergomi Suzuki-gyárat. De az is emlékezetes momentum marad a tiltakozó akciók sorában, amikor az MSZP alelnöke gondolta úgy, hogy érdemes odaláncolnia magát az említett üzem kapujához, mégpedig azért, hogy az önfeláldozó demonstrációval felhívja a figyelmet a munkások tarthatatlan helyzetére és a rabszolgatörvény szörnyűségeire. Komjáthi Imre viszonylag rövid idő után mégis ledobta láncait, a szocialista politikus magányos akciója eredménytelennek bizonyult: meglepő módon még ezzel sem sikerült meghátrálásra kényszerítenie a kormányt, bár az is igaz, hogy maguk a "rabszolgák" sem csatlakoztak a figyelemfelkeltő performanszhoz. Az ellenzéki politikusok azonban nem adták fel: a hétfői vitanapon hosszú perceken keresztül arról beszéltek, hogy a törvényt mindenképpen hatályon kívül kell helyezni.
Tordai Bence egy más témában tartott felszólalásában arról is beszélt, hogy
Magyarország legszínvonalasabb egyetemét Bécsig üldözték.
A Párbeszéd politikusa egyébként mindezt a CEU-ról fogalmazta meg. Hozzátette: majd orvosolni fogják ezt a problémát is. Korózs Lajos sem hagyta szó nélkül a CEU ügyét:
esküszöm, mindent meg fogok bocsátani a kormánynak, ha visszahívják a CEU-t Budapestre.
Úgy fogalmazott:
az évszázad bűncselekménye volt elüldözni ezt az egyetemet.
