Pesti Srácok

Borítékolható az ellenzéki hiszti: a házszabály-módosításról és a kulturális finanszírozásról is most dönt az Országgyűlés

Borítékolható az ellenzéki hiszti: a házszabály-módosításról és a kulturális finanszírozásról is most dönt az Országgyűlés

A héten tartja idei utolsó ülését az Országgyűlés. A háromnapos ülés második napján személyi kérdésekről döntenek, megválasztják az Országos Bírósági Hivatal új elnökét és a médiatanács tagjait is. A napirendek sorában a képviselők ma szavaznak a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetéséről. Heves ellenzéki reakciókra lehet számítani, ugyanis két olyan téma is a parlament elé kerül az utolsó ülésen, ami komoly ellenállást váltott ki. Az egyik a házszabály módosítása, amelynek előzménye, hogy az ellenzék az utóbbi időben egyre gyakrabban használja botránypolitizálásra az Országházat, ellehetetlenítve a parlamenti munkát. A másik, nagy vitákat generáló kérdés a kulturális finanszírozás kérdése, amelyhez hétfőn nyújtottak be kormányzati előterjesztésben törvényjavaslatot, a legutóbbi színházi szexuális zaklatási ügy hatására. A kulturális kormányzati javaslatcsomagnak ma csak a vitáját tartják, a szavazás szerdán lesz, míg a házszabály módosítását már a mai napon elfogadhatják.

Az Országgyűlés ma tizenkilenc előterjesztésről dönt, majd megválaszthatja az Országos Bírósági Hivatal elnökét, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait is. A parlament ez évi utolsó ülésének második napja reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik: erre ezúttal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Ritter Imre német nemzetiségi képviselő is jelentkezett. Ezt követik a határozathozatalok: ekkor döntenek az Alaptörvény nyolcadik módosításáról, amellyel a közigazgatási bíróságok felállításának lehetőségét szüntethetik meg, ellenzéki kezdeményezésre. Emellett bevezethetik a nagyszülői gyermekgondozási díjat, valamint módosíthatják az országgyűlési törvényt és a házszabályt, továbbá jogszabályokat változtathatnak a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében. A képviselők megválaszthatják az NMHH Médiatanácsa négy új tagját, akik kilenc évig tölthetik be tisztségüket. Ezután titkos szavazással határoznak arról, hogy – a köztársasági elnök javaslata alapján – Senyei György Barna bíró kerüljön-e az OBH élére. A testület új elnökének megválasztásához a képviselők kétharmadának támogatása szükséges. Az interpellációk a szavazásokat követő órában hangozhatnak el, majd a kérdések és azonnali kérdések következnek. Az utolsó napirendi pontban a kormány által hétfőn benyújtott kulturális témájú javaslatcsomag összevont vitáját bonyolítják le, amelynek zárószavazására szerdán kerül sor. Az Országgyűlés szerdán tizenhárom indítvány elfogadásával zárhatja idei munkáját.

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/Bruzák Noémi

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)