Pesti Srácok

Harvey Weinstein továbbra is tagadja a szexuális visszaéléseket, de 47 millió dollárt fizet peren kívül az őt vádoló nőknek

Harvey Weinstein továbbra is tagadja a szexuális visszaéléseket, de 47 millió dollárt fizet peren kívül az őt vádoló nőknek

Harvey Weinstein volt hollywoodi filmproducer 47 millió dolláros peren kívüli egyezséget kötött szerdán azokkal a nőkkel, akik szexuális zaklatással vádolták őt – jelentette este több amerikai lap.

A csaknem egy esztendeig tartó tárgyalások után kimunkált megállapodás nyilvánosságra került részletei szerint Weinstein és volt munkatársai – beleértve az egykori filmstúdiója igazgatósági tagjait is – a kártérítés ellenére sem ismerték el a nekik felrótt bűncselekményeket. A megállapodást még egy csődbírónak és egy polgári peres bírónak is jóvá kell hagynia. A jóváhagyás után mintegy 6 millió dollárt a perlő nőknek és ügyvédjeiknek utalnak át, és 18,6 millió dollárt fordítanak egy áldozatokat segítő alap életre hívására. Ezen kívül 7 millió dollár illeti meg Weinstein csődbe jutott filmstúdiójának egyes hitelezőit. Weinstein ügyvédi költségei ezekben az ügyekben 12 millió dollárra rúgnak.

Amerikai lapértesülések szerint két polgári pert és egy büntetőpert nem érint az egyezség. A büntetőperben a manhattani ügyészek január 6-án ismertetik a vádakat. Az ügyben Weinstein már korábban úgy nyilatkozott, hogy nem ismeri el bűnösségét, és tagadta, hogy a szexuális aktusokra a másik fél egyetértése nélkül került sor. A sajtóinformációkat sem Weinstein szóvivője, sem a New York-i ügyészség nem kívánta kommentálni. Elizabeth Fegan, a perlő nőket képviselő ügyvéd szerdán este közleményben hangsúlyozta, hogy mivel az egyezség nem végleges, ő sem kíván részletekbe bocsátkozni.

A Weinstein-botrány 2017 októberében robbant ki: a The New York Times és a The New Yorker című amerikai lapok akkor tárták fel a neves producer szexuális bűncselekményeit. Több, mint 70 nő vádolta meg őt szexuális zaklatással és nemi erőszakkal. Weinstein, aki a Miramax filmstúdió és a Weinstein vállalat társalapítója volt, közleményben elnézést kért ugyan a panaszosoktól, de mindvégig tagadta a vádakat. Cége, amely 81 Oscar-díjas filmet gyártott, csődbe jutott.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/EPA/Peter Foley

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.