Pesti Srácok

Jogerős: életfogytiglant kapott a bőnyi rendőrgyilkos

Jogerős: életfogytiglant kapott a bőnyi rendőrgyilkos

Életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta szerdán a Győri Ítélőtábla Győrkös Istvánt, aki a vád szerint három esztendeje agyonlőtt egy vele szemben intézkedő rendőrtisztet a Győr-Sopron-Moson megyei Bőnyben. A táblabíróság ezzel helybenhagyta a Szombathelyi Törvényszék korábbi döntését, amellyel emberölés és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt marasztalta el az idős férfit. A jogerős ítélet indokolásában elhangzott: megdőlt az a teória, amely szerint nem Győrkös, hanem az áldozattal együtt házkutatásra érkező nyomozók egyike lőtte agyon társát.

A hetvenkilenc éves, ismert hungarista az egész eljárás alatt és a szerdai jogerős ítélet kihirdetése előtt is kitartott állítása mellett, amely szerint nem okozta Pálvölgyi Péter halálát, hanem úgynevezett baráti tűz végzett a rendőrtiszttel, vagyis valamelyik társa adta le a végzetes lövést. Győrkös szerint a rendőrök kezdték a tűzharcot, őt is eltalálták, és ekkor, önkéntelenül sütötte el fegyverét. A nyomozók épp azért érkeztek a vádlott házához, mert tudomásukra jutott, hogy a férfi engedély nélkül tartott fegyvereket tart otthonában. A Szombathelyi Törvényszék korábban a szakértői jelentések alapján mondta ki: bizonyos, hogy a tiszt halálát a Győrkösnél lévő, AMD 65-ös gépkarabélyból kilőtt lövedék okozta. A bíróság júniusban nem osztotta az ügyészség álláspontját, így a hetvenkilenc esztendős vádlott huszonöt év elteltével feltételesen ugyan szabadságra bocsátható, arra azonban az életkora miatt valószínűleg már nem kerülhet sor; ezt a rendelkezést a Győri Törvényszék is helybenhagyta.

A szerdai ítélethirdetés előtt az ügyész azt mondta, hogy az elsőfokú ítélet megalapozott volt, csak kisebb korrekciót kérnek, mégpedig azt, hogy ne vegyék figyelembe enyhítő körülményként Győrkös büntetlen előéletét, mert 1993-ban már közösség elleni izgatás és lőfegyverrel való visszaélés miatt elítélték. Az ügyész szerint az elsőfokú eljárás és a nyomozás is magas színvonalon értékelte a bizonyítékokat, rendkívül részletes, alapos volt a bizonyítás, így az ügyész szerint már a nyomozás elején kiderült, hogy a védelem álláspontjával ellentétben nem baráti tűz okozta a rendőr halálát, hanem Győrkös István gépkarabélyából kilőtt lövedék találta el a fejét. A vádhatóság képviselője hivatkozott egy hangfelvételre is, amely közvetlenül Pálvölgyi lelövése után készült; a szívszorító hangjátékban egyetlen nem rendőr szemtanú hallható, ez Győrkös felesége, aki azt mondja, hogy a férje lelőtte a rendőrt. Ennek ellenére a védelem tovább erőltette a barátitűz-verziót. Az ügyész elmondta azt is, hogy valószínűségszámítást végzett, és a laposföld-elmélet valószínűségével korrelál a baráti tűz elmélete – írta tudósításában az Index.

A vádlott védője szerdán egyebek mellett arról beszélt, hogy szerinte Győrkösnek az ölésre sem oka, sem szándéka volt, a terhelt a fegyvert el akarta rejteni. Sérelmezte, hogy a bíróság szó szerint követte az ügyészségi koncepciót, és a bizonyítási kísérlet egy kabaré volt. Az ügyészséget szerinte nem érdekelte, hogyan kerülhetett olyan pozícióba a sértett, amilyenben volt; Győrkös vissza akart vonulni, nem támadni akart. A TEK-es rajtaütésnél például olyan üveget törtek ki, amin korábban golyónyomok voltak. Ennél is lényegesebb szerinte, hogy a halált okozó lövedéken semmilyen DNS-t nem tudtak kimutatni. Azt is kifogásolta az ügyvéd, hogy a TEK nem bocsátotta a bíróság rendelkezésére a túsztárgyaláskor készült hangfelvételt. Hiányoznak bizonyítékok, több lövedék is, a helyszínt pedig megváltoztatták, ezért megismételt tárgyalást, illetve Győrkös felmentését indítványozták.

PestiSracok facebook image

Forrás: Index/PS; Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)