Pesti Srácok

Magyar Kulturális Intézet nyílt Tokióban

Magyar Kulturális Intézet nyílt Tokióban

Magyar Kulturális Intézet nyílt Tokióban. A megnyitón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a kulturális együttműködés kiváló hátországot jelent a politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. A tárcavezető beszédében felidézte: 150 évvel ezelőtt az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán szerződést kötött barátságukról, a kereskedelemről és a hajózásról – ezt ma úgy mondjuk, hogy felvették a diplomáciai kapcsolatokat.

– közölte. Hozzátette: ennek legfontosabb oka, hogy a kapcsolatot mindig a kölcsönös tisztelet jellemezte. Szijjártó Péter kiemelte: a két ország között a földrajzi távolság nagy, ezért együttműködésüknek stabil alapot kell adni, amelyet leginkább az emberek közötti kapcsolat tud biztosítani, ezt pedig az oktatással és a kultúrával lehet a legjobban építeni.

PestiSracok facebook image

– vélekedett.

Megjegyezte: a Magyarországon tanuló japán fiatalok összekötik a két országot, a kétoldalú kapcsolatok mellett elkötelezetten fognak dolgozni. A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország idén igyekezett méltó módon megemlékezni a diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulójáról, kulturális, tudományos és gazdasági témájú rendezvényeket szerveztek. Kitért arra: Japánban a magyar opera- és operettelőadásokat nagy érdeklődés övezi, Kodály Zoltánra fontos összekötő kapocsként tekintenek a két ország zeneművészete között, és a magyar zeneműveket jól ismeri a japán közönség.

– tette hozzá.

Szijjártó Péter kiemelte: a Magyar Kulturális Intézet megnyitásával újabb lehetőséget teremtenek a kapcsolatok fejlesztésére, és ezzel már 26-ra nő a magyar kulturális intézetek száma a világon. Elmondta: Japán és Magyarország a változások közepette is folyamatosan erősödik; két olyan országról van szó, amely büszke nemzeti identitására, kultúrájára és történelmi hagyományaira, és csak az ilyen országok lehetnek erősek.

– fogalmazott.

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.