Pesti Srácok

Német bíróság: Nem törvényellenes "a migráció öl" választási szlogen

Német bíróság: Nem törvényellenes "a migráció öl" választási szlogen

Nem törvényellenes az "állítsuk meg az inváziót: a migráció öl" felirat egy választási plakáton – döntött egy németországi bíróság a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió beszámolója szerint. A bíró nem jogerős ítéletében többek között kifejtette, a Németországba irányuló 2014-2015-ös bevándorlás társadalmi változásokat idézett elő, amelyek "emberek halálához vezettek", hosszabb távon pedig akár a szabadságon alapuló, demokratikus berendezkedés "halálát" is okozhatják, és ha az állam nem képes megőrizni az erőszak monopóliumát, elindul egy olyan "lappangó hanyatlás", amely egykor a római birodalom bukásához vezetett.

A giesseni közigazgatási bíróság döntése szerint Ranstadt település önkormányzata nem szólíthatta volna fel a Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) Hessen tartományi szervezetét a májusi európai parlamenti (EP-) választást felvezető kampány idején, hogy távolítsa el az "állítsuk meg az inváziót: a migráció öl" feliratú választási plakátokat. Az ügyben eljáró bíró indoklása a zsidók Egyiptomból kivonulásától az amerikai kontinens európai betelepítéséig történelmi példák sora mutatja, hogy a "migráció valóban hozhat magával halált és pusztulást". A bíró a nem jogerős ítélet indoklásában hozzátette, hogy az NPD szlogenje a németországi társadalmi, politikai helyzettel összefüggésben is kiállja az "empirikus bizonyítás" próbáját. Mint kifejtette, a Németországba irányuló 2014-2015-ös bevándorlás társadalmi változásokat idézett elő, amelyek "emberek halálához vezettek", hosszabb távon pedig akár a szabadságon alapuló, demokratikus berendezkedés "halálát" is okozhatják, és ha az állam nem képes megőrizni az erőszak monopóliumát, elindul egy olyan "lappangó hanyatlás", amely egykor a római birodalom bukásához vezetett.

A Deutschlandfunk keddi beszámolója szerint Maximilian Pichl jogász, a kasseli egyetem európai uniós migrációs politikával foglalkozó kutatója élesen bírálta a döntést. A giesseni közigazgatási bíróság bírája jogi kérdések vizsgálata helyett történettudományinak vélt fejtegetésekbe bocsátkozott. Azzal az állítással pedig, miszerint a migráció képes kultúrák lerombolására, átvette "a történelem népnemzeti (völkisch) értelmezését" – mondta az országos közszolgálati rádiónak Maximilian Pichl. A Deutschlandfunk összeállításában hozzátették, hogy a kasseli egyetem kutatója korábban a legismertebb német menekültügyi civil szervezetnél, a Pro Asylnál tevékenykedett. Hozzátették azt is, hogy ugyanezzel a választási plakáttal kapcsolatban egy másik bíróság más döntést hozott. A Bautzenben működő Szászország tartományi közigazgatási felsőbíróság elutasította az NPD panaszát az ellen, hogy Zittau város önkormányzata leszedette plakátjait.

Az NPD széles körben neonáciként számon tartott párt. A májusi EP-választáson 0,3 százalékos eredményt jelentő 101 111 voksot szerzett, ami nagyjából az egyharmada az előző, 2014-es EP-választáson szerzett 301 139 szavazatnak. A NPD-t 1964-ben alapították, és szélsőségesnek tekintett nézetei miatt szinte az alapítás óta tart a vita arról, hogy be kell-e tiltani. A törvényhozás két kamarája, a Bundestag és a Bundesrat 2003-ban közösen kérte az alkotmánybíróságtól a párt betiltását. A testület az indítványt formai okokra hivatkozva elutasította. Másodszor egyedül a Bundesrat próbálkozott, indítványát az alkotmánybíróság 2017-ben az NPD csekély társadalmi befolyásával indokolva elutasította.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.