Pesti Srácok

Orbán Viktor: Csatazaj helyett elcsendesedés, feleselés helyett elfogadás és szeretet

Orbán Viktor: Csatazaj helyett elcsendesedés, feleselés helyett elfogadás és szeretet

A klímavédelem árát a klímarombolóknak kell megfizetniük – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzetben kedden megjelent karácsonyi interjúban.

A kormányfő kiemelte: a klímaválság fő felelősei a legnagyobb, leggazdagabb államok és a világ legnagyobb multinacionális vállalatai.

– fogalmazott, hozzátéve:

PestiSracok facebook image

A klímavédelem ügyéről úgy vélekedett: az nem pártirányultság és nem ideológiai verseny kérdése; a teremtett környezet védelme mindenkinek érdeke, és a keresztény tanítás fontos része is. Álláspontja szerint ehhez a komoly kérdéshez "jobb, ha komolyan közelítünk"; az üres politikai jelszavak inkább ártanak, mint segítenek – mondta. A miniszterelnök az interjúban kitért arra is, hogy a családvédelmi akcióterv példátlan támogatásokat kínál a magyar embereknek, és lehetőséget, hogy megtervezzék a jövőjüket. Hangsúlyozta: a családtámogatás "túlélésünk záloga, mert amelyik nemzet nem képes a biológiai önfenntartásra, az nem képes (...) a kulturális, érzelmi közösségének megőrzésére sem, és el fog tűnni (...)". Hozzátette: már félmillió ember jutott saját otthonhoz a kormány támogatásával; 2011 és 2019 között összesen 2250 milliárd forintot hagytak a magyar családoknál.

– sorolta.

– mondta Orbán Viktor, aki szerint oda kellene eljutni, hogy a gyermeket vállalók helyzete már rövid távon is jobb legyen, mint hogyha nem vállaltak volna gyermeket. A kormányfő egyúttal az újabb családvédelmi intézkedések előfeltételének nevezte, hogy a gazdaságot sikerüljön erős növekedési pályán tartani.

– jelezte. Arra a felvetésre, hogy a kormány gazdasági válságtól tart, Orbán Viktor úgy válaszolt: "azt minden értelmes ember tudja", hogy 2020 nehéz év lesz Európa számára. Vélekedése szerint Brüsszelben két komoly hibát követtek el: az egyik a migránsok beengedése volt, a másik, hogy elrontották az európai gazdaságpolitikát.

– emlékeztetett. A miniszterelnök a legfontosabb feladatnak a magyar gazdaság eddigi eredményeinek megvédését nevezte, amihez átfogó gazdaságvédelmi akciótervre lesz szükség.

– mondta. A bevándorlást Európa legfontosabb ügyének nevezte, amely "nemcsak ma, idén vagy jövőre, hanem évtizedeken át" meghatározza az európai politikát és az európai államok kapcsolatrendszerét. A nyugati országokban – folytatta –, ahova beengedték őket, a muszlim népesség évről évre nő, a keresztény pedig csökken.

– mutatott rá Orbán Viktor. Szavai szerint a bevándorlóországok nem fogadják el, hogy Magyarország nem akar erre az útra lépni, ezért egyre nagyobb nyomást gyakorolnak.

– ismertette. Orbán Viktor ezen a ponton hangsúlyozta azt is: ha a magyar határon nem lenne kerítés és nem lennének fegyveresek, akkor újra migránstömegek lennének Magyarországon. Közben Brüsszel kitartóan támadja a határt védő magyar jogszabályokat, "miközben egy fillért sem ad a kerítésünkre". A miniszterelnök álláspontja szerint nem véletlen, hogy a határvédelem jogi kereteit megalkotó Trócsányi Lászlót a baloldali és liberális pártok nem fogadták el európai biztosnak.

– rögzítette a kormányfő. Kiemelte, hogy a "Soros-hálózat" egész Európát akarja vegyes kultúrájú kontinenssé változtatni, lehetőleg a nemzetállamok felszámolásával.

– hangsúlyozta. Az új összetételű Európai Bizottsággal kapcsolatban a kormányfő megjegyezte: minden európai intézményt támogatnak, és azokkal együttműködésre törekszenek.

– hangoztatta. A szegénység felszámolására vonatkozó kérdésre Orbán Viktor úgy reagált: végre "jönnek az első komoly eredmények". 2010 óta egyharmadára csökkent a súlyos anyagi nélkülözésnek kitett emberek száma; igaz, "még mindig több százezren vannak, de látom azt is, ahogyan lépésről lépésre haladni fogunk". Orbán Viktor a karácsonyról azt mondta:

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!