Pesti Srácok

Pikó Andrásnak a személyi kultusz jelenti a független újságírást

Pikó Andrásnak a személyi kultusz jelenti a független újságírást

Mindenki tudta, de senki nem sejtette: a független és objektív önkormányzati újságírás eszményképe abban a pillanatban silányul kistérségi személyi kultusszá és pártpropagandává, amint az új városvezetés elfoglalja az elfoglalható pozíciókat.

Pikó András a baloldal kedvenc dühöngőjéből, a Klubrádióból ült át Józsefváros polgármesteri székébe, és a kampány alatt meglehetős gyakorisággal szidalmazta hevesen a kerületi lapot. Kifinomult, csak az elkötelezetten szélsőbaloldali és brutálisan egyoldalú rádióban beszerezhető kritikusi csápjaival kitapogatta, hogy nem elég kiegyensúlyozott és távolságtartó a kerületi lap. A polgármesterré választása után megjelent első lapszám viszont arra mutat, hogy Pikó a szolgalelkűséget és szégyentelen rajongást tekinti a függetlenség és az objektivitás mércéjének.

Legalább a lap hasábjain, ahol nem zavarják meg holmi fideszes elemek, lecserélődött a kampányban megtapasztalt, gyűlölettől izzó Pikó-tekintet. Pikó ül, Pikó áll, Pikó biciklizik, Pikó a távolba mered, Pikó elmélkedik, Pikó felelősségteljesen néz, talán csak azt nem örökítette meg függetlenül és objektíven a kerületi lap fotósa, amikor visszaadja a labdát a gyerekeknek, pedig... A Nagy Budapesti Demokratikus Forradalom győzelme után megjelent első józsefvárosi lapszám mindennek nevezhető, csak éppen független és objektív, kerületi lakosokat szenvtelenül tájékoztatni akaró médiumnak nem. A Józsefvárosi Újság egyharmadát Pikó András tölti ki, ami részben egy visszatekintés az áttörés csodálatos pillanataira, aminek a vége a polgármesterség, részben pedig egy napkeltés stílusban készült alákérdezős interjú, amelyben kitérnek olyan titkokra is, miszerint míg a Fidesz riogat, addig Pikó csak ad és ad. És persze mindehhez jár rengeteg kép, amin Pikó néz, Pikó lát, mi meg felszívhatunk hat oldalnyi Lackner Csabát Pikó Andrást.

A kerületi lap – természetesen a függetlenül és objektíven folytatott, higgadt tájékoztatás jegyében – szigorúan olyan képzetekkel operál, miszerint Józsefváros polgármestere biciklivel jár, és csak egyszer, véletlenül ült be a hivatali autóba, amit a kormánypárt paparazzója aljas módon azonnal lencsevégre is kapott. De többnyire gondterhelten néz, amire biztos van oka – nyilván valami fideszes gaztett jutott a fülébe. A kerületi Pikóközlönyt olvasva igazán intim közelségbe kerülhetünk a polgármesterrel, hiszen arról is beszámolt, hogy az elején még csak harmincan voltak, de most már tízezrek menetelnek velük a szebb jövőbe, továbbá senki nem maradhat fűtés nélkül télen, ő ezt nem tűri, csak éppen arról feledkezik el, hogy december van. Aki szeretne borzongani, mindenképpen kattintson IDE, már csak azért is, hogy tudjuk, mit várhatunk a nemsokára érkező Fővárosi Önkormányzati Televíziótól (Budapest TV, mínusz Anettka). Akik viszont arról szeretnének tájékozódni, hogy Józsefváros polgármesterének mennyire halvány fingja sincs semmiről, ami a kerületet ügyeit érinti, azok EZT a bejegyzést olvassák el!

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!