Szijjártó: Az EU új Afrika-stratégiája nem lehet a migráció serkentésének dokumentuma
Magyarország azt várja, hogy az Európai Unió készülő új Afrika-stratégiája a gazdaságfejlesztési programok végrehajtására és a biztonsági helyzet javulására fókuszáljon, és ne újabb migrációs hullámok inspirálásának dokumentuma legyen – mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminiszterei tanácskozásának szünetében.
Szijjártó Péter magyar újságíróknak hangsúlyozta: az új uniós Afrika-stratégia célja, hogy az afrikai országok népességmegtartó képességét olyan ütemben fejlessze, ahogy növekszik az érintett országok lakossága. Ezen cél sikertelensége esetén újabb migrációs hullámok indulnak Afrikából. A tárcavezető hozzátette: vannak uniós tagországok, amelyek a migrációt pozitívan ítélik meg; úgy gondolják, az számukra gazdasági, vagy demográfiai szempontból megoldást jelenthet.
Magyarország véleménye az, hogy a közös uniós Afrika-stratégia nem lehet sem része, sem eszköze, sem pedig hivatkozási alapja annak, hogy egyes tagországok ráerőltessék akaratukat az unió egészére
– jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: e tekintetben Magyarország is a gazdaságfejlesztésre és az életkörülmények javítására helyezi a hangsúlyt, ugyanis egy éven belül ötszörösére növelte az afrikai gazdaságfejlesztési programokra szánt támogatását; amíg 2017-ben 1,3 milliárd forintot, addig tavaly 6,9 milliárd forintot költött erre célra, segítve ezzel az érintett országok élelmiszeripari, egészségügyi, öntözéstechnikai, és más vízgazdálkodással összefüggő rendszereinek működését. A versenyképes tudás megszerzése érdekében Magyarország jelenleg több, mint ezerhétszáz afrikai diák számára biztosít ösztöndíjat, idén pedig további kilencszázöt tanuló számára teremtette meg a lehetőséget.
A külügyi tanács emberi jogokkal kapcsolatos esetleges újabb uniós szankciós rezsim kérdésével foglalkozó napirendjével összefüggésben Szijjártó Péter azt mondta: Magyarországnak nem jók a tapasztalatai egyes uniós intézmények emberi jogokra történő hivatkozásával.
Azokat gyakran kettős mércét használva álcaként használják ahhoz, hogy más országok belpolitikai folyamataiba beavatkozzanak
– jelentette ki. Magyarország úgy gondolja, hogy az emberi jogokat jogszabályi alapon kell alkalmazni és nem politikai alapon; elvárása az, hogy az új Európai Bizottság az emberi jogok említése esetén annak minden kategóriáját vegye figyelembe, beleértve a nemzeti kisebbségek, és a vallásuk miatt üldözöttek, mások mellett a keresztények ügyeit is.
Az új szankciós rezsim kiépítésére vonatkozó javaslattal összefüggésben kijelentette: Magyarország készen áll a szöveg megvitatására, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós szankciók különböző tagországokat különböző módon és mértékben érintenek.
Magyarország kettős mérce alkalmazásának tartja, hogy a migrációs kihívások esetén hamis módon a szolidaritás álcája mögé bújva támadják a közép-európai országokat, ugyanakkor a szolidaritás kérdése sosem kerül elő akkor, amikor arról van szó, hogy az uniós szankciók az egyes országoknak milyen károkat okoznak
– emelte ki. A miniszter példaként megemlítette, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók ellenére Németország tavaly ötvenhat, Franciaország negyven, Olaszország pedig harminchét százalékkal növelte kereskedelmi forgalmát Oroszországgal, amíg Magyarország ez idő alatt 8,5 milliárd dollárnyi exportlehetőségtől esett el.
Ennek elkerülése érdekében kompenzációs mechanizmus megalkotása elengedhetetlen, de legalább megfontolandó egy új szankciós rezsim jogszabályi hátterének kialakítása esetén
– tette hozzá Szijjártó Péter.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
