Varga Mihály: Újabb gazdaságvédelmi akcióterv készül

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy bár Európában még nem beszélhetünk recesszióról, de visszafogottak a gazdasági kilátások, Közép-Európában és Magyarországon ugyanakkor bizakodóbb a hangulat, mint Európa egészében. Hozzátette: a magyar gazdaság 2019-re Európa leggyorsabban növekvő gazdasága lett; az év első kilenc hónapjában 5,1 százalékos, a harmadik negyedévben 5 százalékos volt a gazdasági növekedés, ami három és félszerese az európai átlagnak. A pénzügyminiszter szerint jövőre reálisan 4 százalékos gazdasági növekedés várható, amit segít a kormány új gazdaságvédelmi akcióterve. Varga Mihály kiemelte, hogy a növekedéssel párhuzamosan fokozatosan csökkent az adósságállomány 80-ról 68 százalékra, a cél pedig, hogy 2022 végére 60 százalék alá mérséklődjön. Megjegyezte, hogy egyetlen ország sem tudott ilyen ütemű adósságcsökkentést elérni. A miniszter szerint a gazdasági sikerekben jelentős szerepe van annak az összefogásnak és együttműködésnek, amely az elmúlt években az önkormányzatok, az egyetemek, a vállalkozások és a kormányzat között kialakult. Méltatta, hogy Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében a választók októberben egyértelmű üzenetet küldtek ennek az összefogásnak a folytatásához, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy ez nem mindenütt volt így, és például Pest megyében veszélybe kerülhetnek fejlesztések. A világgazdaságra kitekintve azt mondta: "Európa egyre lassuló kontinenssé kezd válni", miközben az Amerikai Egyesült Államok és Kína növekszik.

– fűzte hozzá a pénzügyi tárca vezetője. Varga Mihály rámutatott, hogy nem csökkent a beruházási érdeklődés Magyarország iránt: jelenleg több, mint száz beruházást készítenek elő olyan külföldi cégekkel, amelyek itt akarnak befektetni. A munkaerőpiaci reformprogramról megjegyezte: a munkaügyi hivatalok átalakításának eredményeként 50 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A programot még öt megyére – ezzel az ország egész területére – kiterjesztik. Varga Mihály tájékoztatott arról is, hogy a foglalkoztatási és munkaügyi terület, amely nem része a hagyományos pénzügypolitikának, a munkaügyi reformprogram lezárásával jövőre az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül.

Veres László István, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hajdú-bihari adó- és vámigazgatója azt mondta: a megye társas vállalkozásai 2018-ban együttesen 2927 milliárd forint nettó árbevételt realizáltak, amely 5,4 százalékos, 148,7 milliárd forintos növekedés 2017-hez képest.

– tette hozzá. A cégek 2018-ban csaknem 467 milliárd forint adót fizettek be Hajdú-Biharban, és 102,3 milliárd kiutalásban részesültek, vagyis a nettó adóbevétel 364,6 milliárd forint volt. A NAV megyei szervezete, a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara, valamint az Inform Média Lapkiadó Kft. által immár 20. alkalommal megjelentetett megyei TOP 100 kiadvány átadási ünnepségén Papp László, Debrecen polgármestere (Fidesz-KDNP) kiemelte: az elmúlt 4-5 évben a kormánnyal erős partnerségben folytatott gazdaságfejlesztés eredményeként több, mint kétmilliárd euró működőtőke érkezett a városba, és hatezernél több új munkahely jött létre. Miklóssy Ferenc, a térségi iparkamara elnöke a rendezvényen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítására hívta fel a figyelmet. Az ünnepségen a TOP 100 díjat a 2018-ban legnagyobb nettó árbevételt – 290 milliárd 767 millió forint – elért, nádudvari központú KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., illetve a foglalkoztatás terén a legmagasabb arányú növekedést produkáló debreceni HSA Kft. kapta. A Hajdú-Bihari Napló gazdasági díját a 182,8 milliárd forint árbevételt elérő debreceni NI Hungary Kft. nyerte el.

Forrás: MTI