Pesti Srácok

Egy volt titkosszolgálati vezető szerint példát akart statuálni a Kuciak-gyilkosság megrendelője

Egy volt titkosszolgálati vezető szerint példát akart statuálni a Kuciak-gyilkosság megrendelője

Egy volt szlovák titkosszolgálati vezető tanúvallomása szerint a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt szlovák nagyvállalkozó példát akart statuálni az utána szaglászó újságírók egyikének halálával – jelentette szerdán a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

Ezt az állítást a két évvel ezelőtti újságíró-gyilkosság bűnvádi perének szerdai tárgyalásnapján fogalmazta meg tanúvallomásában Peter Tóth, a szlovák titkosszolgálat (SIS) egykori vezetője. Tóth a kilencvenes évek második felében a pozsonyi liberális Sme napilap újságírójaként vált ismertté. Később a Dzurinda-kormány alatt az elhárítás vezetőjévé nevezték ki, személye közismertnek számít, és neve az elmúlt évtizedekben több nagy port felverő, politikusokat érintő ügyben is megjelent. Tóth a Kuciak-perben tanúként, a gyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocner ismerőseként szerepel, aki ellen korábban már egy gazdasági bűncselekményben is vallomást tett. Tóth a bazini különleges bíróságon hétfő óta zajló főtárgyalás harmadik napján azt vallotta: Marián Kocnerrel együtt állítottak össze egy listát arról a 28 újságíróról, akiknek megfigyeltetésére megbízást adott neki a nagyvállalkozó. Tóth vallomása szerint Kocner gyűlölettel beszélt Kuciakról, mert meggyőződése volt, hogy a fiatal újságírót valaki ráuszította. Tóth szerint a nagyvállalkozó egy alkalommal azt mondta: "jó lenne egy újságírót megölni, mert akkor a többiek megijednének". Peter Tóth azt is mondta: nincsenek kétségei afelől, hogy Kuciak halálát Kocner és a gyilkossági ügyben közvetítéssel vádolt Alena Zsuzsová tervelte ki, továbbá beszélt arról is, hogy szerinte az újságírók megfigyeltetése csak fedőmanőver volt a későbbi gyilkossághoz.

A Szlovákiában súlyos belpolitikai viharokat kiváltó két évvel ezelőtti újságíró-gyilkosság bűnvádi perében a vádiratnak hat vádpontja van, Ján Kuciak és barátnője meggyilkolásán kívül egy korábban elkövetett másik gyilkosság, illetve többrendbeli engedély nélküli fegyvertartás miatt. A vádlottak padján négyen ülnek: a gyilkosságok végrehajtásával vádolt Tomas Szabó és társa, Miroslav Marcek, aki korábban már bevallotta Kuciak és barátnője meggyilkolását, a gyilkosságok állítólagos megrendelője, Kocner, illetve Zsuzsová, aki a vádirat szerint összekötő szerepet játszott a megrendelő és az elkövetők között. Az ügy ötödik vádlottját, Andruskó Zoltánt, aki ugyancsak közvetített a gyilkosság megrendelésében és a vád koronatanúja, vádalku keretében már jogerősen 15 évi letöltendő börtönbüntetésre ítélték egy külön tárgyaláson.

Mécsesek égnek Ján Kuciak meggyilkolt szlovák tényfeltáró újságíró emlékére a szlovák kormányépület kapujánál, Pozsonyban, 2018. február 28-án. A 27 éves Kuciak és élettársa holttestét 25-én találták meg a szlovákiai Nagymácséd falubeli otthonukban. A párt agyonlőtték, a bűntényt feltehetőleg Kuciak tevékenységével összefüggésben követték el. Forrás: MTI/EPA/Matej Kalina
PestiSracok facebook image

A tettesek 2018. február 21-én végeztek a fiatal szlovák újságíróval, Ján Kuciakkal és barátnőjével a galántai járásban, Nagymácsédon lévő családi házukban. A gyilkosság közfelháborodást váltott ki az országban, és heteken belül korábban sosem látott tüntetéssorozathoz és mély belpolitikai válsághoz vezetett. A történések végül a kormány több tagjának távozásához, köztük Robert Fico kormányfő lemondásához és kabinetjének széleskörű átalakításához vezettek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)