Pesti Srácok

Főpolgármester-helyettes: az szmsz-módosítás az ellenzéki jogok helyreállításáról szól

Főpolgármester-helyettes: az szmsz-módosítás az ellenzéki jogok helyreállításáról szól

A Fővárosi Közgyűlés szervezeti és működési szabályzatának (szmsz) tervezett módosítása a több párbeszédről, a több ellenzéki jogkörről szól és arról, hogy a városlakók jobban beleszólhassanak a fővárost érintő döntésekbe, de nincs benne semmi, ami ne lenne benne a jelenleg hatályos szmsz-ben vagy ne a törvényből fakadna - közölte Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a Fidesz-KDNP kritikáira reagálva hétfőn.

A Fidesz-KDNP fővárosi közgyűlési képviselőcsoportjának vezetője, Láng Zsolt hétfőn azt kérte Karácsony Gergely főpolgármestertől, vonja vissza a Fővárosi Közgyűlés szervezeti és működési szabályzatának tervezett módosítását, mert az autoriter és szembemegy a demokratikus normákkal.

Kiss Ambrus erre reagálva újságíróknak azt mondta: a tervezett szmsz - amelyet szerdán várhatóan elfogadnak - a több párbeszédről, a több vélemény-bevonásról, a több ellenzéki jogkörről és a budapestiek véleményének figyelembevételéről szól.

PestiSracok facebook image

- jelentette ki.

Hozzátette: a Fidesz most kifogásolja, hogy a főpolgármestert illeti meg az előterjesztés joga a fővárosi cégek ügyében, de ez eddig is így volt. Az pedig, hogy a főpolgármester dönthet azokban az ügyekben, amelyek két alkalommal szerepeltek a napirenden, de nem született bennük döntés, a főpolgármester törvényből fakadó joga.

A főpolgármester-helyettes kiemelte: az új szervezeti és működési szabályzatban bővítik az ellenzéki jogokat, bevezetik a napirend előtti felszólalás intézményét, az interpellációt és bővül a bizottságok ellenőrzési jogköre is, emellett a korábbinál szélesebb körben vonják be a budapestieket a döntéshozatalba.

A Főpolgármesteri Hivatal által összeállított háttéranyag szerint "elferdített állítások" láttak napvilágot a tervezett szmsz-módosításról és ezek egy részét tételesen cáfolják. Eszerint a jelenleg hatályos szmsz szabályait tartja fenn az az előírás, hogy a Fővárosi Közgyűlés csak a főpolgármester előterjesztésére dönthet az önkormányzati tulajdonú cégek ügyeiben az önkormányzat által magához vont és a közgyűlés más szervére át nem ruházott hatáskörök gyakorlásáról. Ugyancsak szerepel a jelenleg hatályos szmsz-ben az is, hogy a közgyűlés csak a főpolgármester előterjesztése alapján dönthet a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról szól kormányhatározatban meghatározott ügyekben.

Az összeállítás szerint eddig sem volt előírás, hogy a közgyűlésnek és a bizottságnak az egyes napirendi pontok tárgyalása közben is határozatképesnek kell maradnia, ebben sem történik változás.

Azzal a tervezett változtatással kapcsolatban, hogy csak az ülést megelőző nap 12 óráig lehet írásban módosító javaslatot benyújtani, a Főpolgármesteri Hivatal azt írja: a javaslat célja a közgyűlési döntéshozatal átláthatóbbá tétele, a kézzel írt "sajtpapírokon" benyújtott módosítások megszüntetése. A javaslat értelmében azonban a képviselők és a nyilvánosság is megismerheti majd még az ülés előtt a módosító javaslatokat. A főpolgármester pedig azért terjeszthet elő helyben is módosító javaslatot, hogy legyen lehetősége a vitában elhangzottak alapján kompromisszumos javaslat megfogalmazására. Az új szmsz pedig kizárja az előterjesztés helyszíni kiosztásának lehetőségét.

Az összefoglaló szerint nincs tartalmi változás a kizárólagos főpolgármesteri javaslattételi joggal kapcsolatban sem, arra pedig a Fidesz által megszavazott önkormányzati törvény biztosítja a jogot, hogy azokban az ügyekben, amelyek két alkalommal szerepeltek a napirenden, de nem született bennük döntés, a főpolgármester dönthessen. Ezzel kapcsolatban a hivatal megjegyezte: ennek során a főpolgármester nem dönthet rendeletalkotásról és személyi ügyben sem.

A hivatal kiemelte: a jelenlegi városvezetés választási programjában is szerepelt a városlakók bevonása a városról szóló döntésekbe, az szmsz módosítása erre lehetőséget teremt azzal, hogy a főpolgármester kezdeményezheti: a budapestiek írásban véleményt mondhassanak valamely, a fővárosi önkormányzatot érintő kérdésben.

Kiemelték: az új szmsz fontos célja, hogy helyreállítsa az ellenzéki jogosítványokat és a közgyűlés demokratikus működését, és megteremtse a jogi lehetőségét annak, hogy a budapestiek jobban beleszólhassanak a város jövőjének alakításába.

MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.