Gulyás Gergely: a magyarság feladata, hogy a 21. század nyertesévé váljon!
Magyarország és a világ magyarsága elvesztette a 20. századot ezért közös feladatuk, hogy együtt lehessenek a 21. század nyertesei – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken, Budapesten, a Rákóczi Szövetség Középiskolás Vezető Fórumán.
Gulyás Gergely mintegy hatszáz Kárpát-medencei diák és tanár előtt elmondott köszöntőjét úgy kezdte, ritkán lehet ennyi magyar fiatalt együtt látni. Kifejtette, az idei év számtalan megemlékezésre ad alkalmat, hiszen egyszerre lehet arra emlékezni, hogy a térségben 30 éve élhetnek szabadon az emberek, és arra is, hogy az ország 100 évvel ezelőtt elvesztette területének kétharmadát.
Rajtunk múlik, hogy a világ magyarsága milyen mértékben tart össze, milyen a számaránya és milyen jövőt tervez magának
– fogalmazott.
A miniszter köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek, hangsúlyozva, hogy a magyar fiatalok határokon átnyúló kapcsolatrendszerének segítésével olyan kapcsolatok létrejöttéhez járul hozzá, amelyek sikeressé tehetik a magyarságot.
Gulyás Gergely fontosnak nevezte, hogy a kormány a száz évvel ezelőtti "trianoni békediktátum" kilencvenedik évfordulóján, vagyis 2010-ben fogadtatta el a parlamentben a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényt, amelynek célja, hogy a magyarság a maga javára tudja fordítani nehéz helyzetét. Kiemelte, Trianont követően a határon túli magyarságnak rendkívül megerősödött az életösztöne, aminek köszönhetően száz év után is meg tudott maradni és a határokon túl továbbra is sokan járnak magyar iskolákba. A magyar állam ma már elég erős ahhoz, hogy ezt támogassa, és vannak olyan valóban fontos társadalmi hivatással rendelkező civil szervezetek - mint például a Rákóczi Szövetség -, amelyek segítik a világ fiatal magyarságának találkozását - mondta.
Gulyás Gergely aláhúzta, hogy az elmúlt tíz évben nagy előrelépés történt a magyar-magyar összetartásban, Trianon után 90 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra közjogi kötelék jöhessen létre a határon túli magyarság és a magyar állam között az állampolgárság felvételének lehetőségével. Hangsúlyozta, a kabinet büszkén számolhat be arról, hogy mintegy 1,1 millió magyar élt az állampolgárság felvételének lehetőségével. A kormány azért is örül ennek, mert sokáig nemcsak a magyar állampolgárság megszerzése, hanem a magyarok közötti kapcsolattartás is lehetetlen volt: 1990 előtt ugyanis sokaknak kettős elnyomottságot kellett átélniük, hiszen a kisebbséghez tartozás mellett a kommunista diktatúrát is el kellett szenvedniük - fejtette ki.
A miniszter úgy fogalmazott, az "újraegyesülő Európával nagyon sok gondunk, bajunk, vitánk van, de azt nem lehet elvitatni, hogy az Európai Unióhoz való tartozás és csatlakozás a határok légiessé válásával járt együtt".
A magyar kormány ezért is támogatja Románia csatlakozását a Schengeni Egyezményhez, és tesz meg mindent azért, hogy Szerbia is a lehető leggyorsabb az EU tagja lehessen
– mondta.
Gulyás Gergely kitért arra is, "magyar ügyeket mások nem fognak képviselni, magyar érdekekért a magyar kormánynak és a világ magyarságának kell kiállnia, akkor is, ha ez nagyon sok kritikával, meg nem értéssel jár" és akkor is, ha "vannak olyan magyar állampolgárok is, akik ezt nem értik meg, akik úgy gondolják, hogy ugyanolyan, vagy még fontosabb partnereik lehetnek Szlovákiában szlovák, vagy Romániában román pártok, mint amilyen fontosak az ottani magyar érdekképviseleti szervezetek".
A magyar kormány ezt a hozzáállást mindig is egyértelműen elutasította, ezért természetes és állandó partnereinek tartja a magyar érdekképviseleti szervezeteket és azokat a magyar civil szervezeteket, amelyek sokat tesznek a magyarságért - jelentette ki a Miniszterelnökség vezetője.
(MTI)
