Pesti Srácok

Történelmi csúcson a használtautó-piac

Történelmi csúcson a használtautó-piac

Soha nem látott mennyiségű használt autó cserélt gazdát 2019-ben hazánkban, így már a 800 ezres határt is átlépte a piac a tavalyi év során – olvasható a Das WeltAuto által kiadott közleményben. Az országos értékesítői hálózattal rendelkező használtautó-kereskedő szerint január és december között összesen 810 920 gépkocsit írtak át Magyarországon az illetékes hatóságok, 6,1 százalékkal többet 2018 hasonló időszakához képest.

A használtautó-import folytatta lejtmenetét: 2012-óta először zárt negatív mutatóval a terület egész éves összesítésben. A népszerűségi lista élén az Opel, a Volkswagen és a Suzuki végzett – derül ki a Datahouse adataiból. Tovább emelkedett 2019-ben a használt autó átírások száma Magyarországon, amely 2017 és 2018 után újabb történelmi csúcsot ért el: januártól december végéig összesen 810 920 négykerekű cserélt gazdát hazánkban, 6,1 százalékkal (+46 382 autó) túlszárnyalva a 2018-as esztendőt. A terület a tavalyi évben az első negyedévben átlag feletti, 10,6 százalékos növekedést mutatott 2018-hoz képest, és egy júniusi mélypontot követően – amikor 5,3 százalékos mínuszt produkált a használt autó piac – újból stabilizálta magát, ezt követően pedig az átírások száma két hónapban (július, szeptember) is átlépte a 70 ezres, sőt, októberben a 75 ezres rekordnak számító szintet. Ezzel szemben az autóimport folytatta negatív tendenciáját: a külföldről behozott kocsik száma 1,5 százalékos csökkenéssel 156 475-re esett. Így 2012 óta először fordult elő olyan az import esetében, hogy egész éves összesítésben rosszabbul teljesített a terület egy korábbi esztendővel való összehasonlításban.

– mondja Frank György, a Das WeltAuto márkaigazgatója. Úgy véli, megoldást jelenthetne a problémára, ha a vásárlók bátrabban nyitnának a piacon elérhető kedvezményes finanszírozási formák felé, ugyanis jelenleg még mindig a készpénzes vásárlás dominál, amely szűkösebb mozgásteret biztosít a vevőknek.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá.

A hazai átírásoknál 53,77 százalékos piaci részesedéssel az alsó-középkategóriás (241 342 autó) és a kisméretű autók (194 694 autó) domináltak, az importnál viszont nem volt ennyire egyértelmű a helyzet, de az élen itt is az alsó-középkategória zárta az évet (42 269 autó) a felső-középkategóriás (26 713 autó) és az egyterű járművek (25 352 autó) előtt. Határon belül a legkeresettebbnek ezúttal is az Opel (103 953 autó) bizonyult éves összesítésben a Volkswagen (80 740 autó) és a Suzuki (78 848 autó) előtt, az importnál azonban 2019-ben az Opelt (16 040 autó) és a Fordot (14 511 autó) megelőzve a Volkswagen (18 444 autó) lépett a képzeletbeli trón legfelső fokára. A típusok rangsorában 2019-ben a hazai átírásokban és az importban is az Opel Astra végzett az első helyen, előbbiek esetében a Suzuki Swiftet és a Ford Focust, utóbbiaknál a Ford Focust és a Volkswagen Golfot megelőzve. A legtöbben Budapesten és Pest megyében, a legkevesebben Nógrád megyében vásároltak hazai vagy külföldről származó négykerekűt.

– teszi hozzá a márkaigazgató.

– mondta Frank György.

Forrás: Das WeltAuto; Fotó: H. Szabó Sándor/MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)