Pesti Srácok

Véget érhet a politikai bizonytalanság, Bolívia májusban elnököt választ

Véget érhet a politikai bizonytalanság, Bolívia májusban elnököt választ

Bolíviában május 3-án tartják az elnökválasztást – jelentette be helyi idő szerint pénteken La Pazban a legfelsőbb választási bíróság (TSE).

Az új voksolásra több, mint fél évvel azután kerül sor, hogy az előző, vitatott elnökválasztás erőszakos tiltakozást váltott ki, amely Evo Morales elnök megbuktatásába torkollott.

– jelentette ki sajtótájékoztatóján Salvador Romero, a TSE elnöke.

PestiSracok facebook image

Bolívia első őslakos elnöke, Evo Morales november 10-én mondott le 14 évi elnökség után, miután elpártolt tőle a hadsereg és a rendőrség, az október 20-i választás eredményét – negyedik mandátumára történő újraválasztását –megkérdőjelező ellenzéki tüntetések hatására. A zavargásokban 35-en haltak meg az Amerikaközi Emberi Jogi Bizottság nevű civil szervezet adatai szerint. Az országot azóta ügyvezető elnök, Jeanine Áñez jobboldali szenátor, a szenátus alelnöke vezeti. Az Amerikai Államok Szervezetének vizsgálata megerősítette, hogy törvénysértések történtek a szavazás során. Az október 20-i választás eredményét törölték, a Morales győzelmét megállapító volt választási bírósági tagokat őrizetbe vették, maga Morales pedig Mexikóba, majd Argentínába menekült. A május 3-i választásokon nem indulhat.

A potenciális elnökjelöltek közül a Morales utódjának tekintett fiatal gazdálkodó, Andrónico Rodríguez áll az első helyen a népszerűség listán 23 százalékkal, bár pártjának, a Mozgalom a Szocializmusért (MAS) nevű formációnak előbb hivatalosan elnökjelöltté kell választania. Carlos Mesa volt centrista elnök jelenleg a második helyen áll 21 százalékkal. Messze Mesa mögött következnek a Morales megbuktatásában kulcsszerepet játszó tartományi vezetők, Luis Fernando Camacho és Marco Antonio Pumari tartományi vezetők, 13, illetve 10 százalékkal, de jelenleg szövetségről tárgyalnak, ami növelheti az esélyüket. A koreai származású református lelkipásztor, Chi Hyung Chung az ötödik 8 százalékkal.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.