Pesti Srácok

30 éve nem látott mértékben nő a házasságkötések száma

30 éve nem látott mértékben nő a házasságkötések száma

Harminc éve nem látott mértékben nőtt 2019-ben a házasságkötések száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, előzetes adatai szerint.

A KSH kedden - a házasság hete alkalmából - az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: 2019-ben "esküvőboom" volt, szeptember végéig többen kötötték össze életüket, mint 2018 egészében. Magyarországon a 1970-es évek közepétől csökkent azok száma, akik hivatalosan összekötötték az életüket. Az évtizedeken át tartó csökkenés 2010 után fordulatot vett, a házasságkötések száma 2010 és 2016 között csaknem másfélszeresére emelkedett. Míg 2010-ben 36 ezren járultak anyakönyvvezető elé, addig tavaly novemberig már 62 ezer pár mondta ki a boldogító igent.

Figyelembe véve az átlagértékeket, a KSH becslése szerint 2019-ben akár a 64 ezres számot is átléphette a frigyre lépők száma, amire csaknem harminc éve nem volt példa. A KSH a magyarországi házasodási szokásokkal kapcsolatban azt írta, hogy 2018-ban a házasodó férfiak átlagos életkora mintegy 3 évvel volt magasabb a nőkénél, átlagosan a férfiak 36,6, a nők 33,5 évesen álltak anyakönyvvezető elé. Az első házasságkötés ennél fiatalabb korban történik, a nők átlagosan 30,1, a férfiak 32,8 éves korukban mondták ki a boldogító igent. Az először házasulók átlagos életkora 1990 óta mindkét nem esetén több mint 8 évet emelkedett. A számokból az is látszik, hogy az első házasságot kötő férfiak és nők száma eltér egymástól, gyakoribb, hogy újraházasodó férfi vesz el korábban még házasságban nem élő nőt - mutatott rá a statisztikai hivatal.

Február 9-16. között tizenharmadik alkalommal rendezik meg a házasság hete rendezvénysorozatot, amely programjaival a családi köteléken belüli együttélés fontosságára hívja fel a figyelmet.

PestiSracok facebook image

MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!