Pesti Srácok

Bűnösnek mondta ki az esküdtszék a metoo botrányok hírhedt alakját, Harvey Weinsteint

Bűnösnek mondta ki az esküdtszék a metoo botrányok hírhedt alakját, Harvey Weinsteint

Bűnösnek mondta ki hétfőn egy New York-i bíróság esküdtszéke Harvey Weinstein bukott hollywoodi filmmogult nemi erőszak és szexuális támadás vádjában, ám felmentette őt a legsúlyosabb vádpont, a szexuális ragadozóként elkövetett erőszak vádja alól.

Az esküdtszék bűnösnek nyilvánította Weinsteint az egykori munkatársa, Mimi Haleyi elleni szexuális támadásban és Jessica Mann színésznőjelölt megerőszakolásában 2013-ban. Hollywood egykori nagyhatalmú producerére 25 év börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság. Ha bűnösnek találták volna a szexuális ragadozóként elkövetett erőszak vádjában, akár életfogytiglant is kaphatott volna. A hét férfiből és öt nőből álló esküdtszék öt nap alatt hozta meg döntését. A bejelentés után az eddig szabadlábon védekező Weinsteint a bíró utasítására megbilincselték, és azonnal a fogdába szállították. A bíróság március 11-én hirdeti ki, hogy milyen büntetést szab ki a vádlottra.

A tárgyalás alatt Weinstein gyakran tűnt gyengének, a tárgyalóterembe járókerettel lépett be, előfordult, hogy ügyvédjére támaszkodott. Egyik áldozata, Rose McGowan színésznő szerint azonban csak színészkedett. A bukott filmmogult több, mint 80 nő, köztük ismert színésznők vádolták meg szexuális visszaéléssel, ő azonban tagadta bűnösségét, és azt állította, hogy szexuális együttlétei mindig kölcsönös beleegyezésen alapultak. A tárgyalás alatt az ügyészek Weinsteint szexuális ragadozóként mutatták be, aki sorozatosan követte el a szexuális bűncselekményeket. A nőket azzal manipulálta, hogy hollywoodi karriert ígért nekik, felcsalogatta őket szállodai szobájába vagy szállására, és hatalmával és erejével visszaélve erőszakkal kényszerítette őket szexuális együttlétre.

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta a vádat képviselő manhattani helyettes ügyész, Meghan Hast a tárgyaláson. A tárgyalás hetei alatt a bíróság számos tanúvallomást meghallgatott, Haleyi is részletesen felidézte, hogyan kényszerítette szexuális együttlétre Weinstein, Mann szintén felidézte, hogyan erőszakolta meg a producer 2013-ban. Mann kétarcú, Jekyll és Hyde-személyiségként írta le a producert, aki a nyilvánosság előtt kedvesnek mutatkozott, de amikor kettesben maradtak, gyakran félemlítette meg dühkitöréseivel.

Weinstein nem tanúskodott a saját védelmében, bár korábban újságíróknak azt mondta, hogy szándékában áll. Ügyvédje, Donna Rotunno záróbeszédében arról beszélt az esküdteknek, hogy a vádak eltúlzottak voltak, és a Weinstein ellen tanúskodó "nők voltak a felelősek a választásaikért, amelyeket a jövőbeli karrierjükért meghoztak". Az ügyészek cáfolták, hogy a Weinsteint megvádoló tanúk nem szavahihetőek, és azt is, hogy ők volnának a felelősek az őket ért szexuális támadásokért. A 67 éves Weinsteinnek még Kaliforniában is bíróság elé kell állnia szexuális zaklatási ügyei miatt.

A queensi munkáscsaládból származó Weinstein két sikeres hollywoodi stúdiót is létrehozott fivérével, Bobbal: a Miramaxot (amelyet szüleik, Miriam és Max után neveztek el) és a Weinstein Co. vállalatot. A Weinstein Co. csődbement Wienstein bukása után. Tavaly sikerült megállapodniuk Weinstein áldozataival a kártérítések kifizetésében. Mintegy 25 millió dollárt kapnak az áldozatok, amit a stúdió biztosítása fedez. Harvey Weinstein szexuális zaklatási botránya 2017-ben robbant ki. A befolyásos hollywoodi producer bukása indította el a MeToo mozgalmat, amelynek során nyilvánosságra került a szórakoztatóiparban, az üzleti életben, a médiában, a politikai életben vagy más területen befolyásos több száz ember ügye, akik szexuális zaklatást követtek el.

forrás: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.