Pesti Srácok

Erdogan közölte, hogy az oroszok "ne álljanak Törökország útjába"

Erdogan közölte, hogy az oroszok "ne álljanak Törökország útjába"

Legkevesebb négy török katona meghalt, további kilenc pedig megsebesült, egyikük súlyosan a szíriai kormányerők tüzérségének intenzív lövéseitől az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban - közölte hétfőn a török védelmi minisztérium.

A beszámoló szerint Törökország erősítésnek küldött Idlíbbe katonai egységeket azzal a céllal, hogy megakadályozza az ott folyó harcok folytatódását. A tárca aláhúzta: a damaszkuszi erők annak ellenére adták le a lövéseket, hogy Ankara a katonák tervezett pozíciójáról előzetesen tájékoztatta őket. A minisztérium hozzátette: a török tüzérség a szükséges mértékben azonnal válaszolt a szíriai támadásra, "bemért, valamint megsemmisített célpontokat a térségben". Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő hétfőn hivatalos Twitter-fiókján az Idlíbre vonatkozó nemzetközi megállapodás megsértésének nevezte a szíriai tüzérség lövéseit. Hozzátette: "az elkövetők meg fognak fizetni"ezért. Recep Tayyip Erdogan török elnök később Isztambulban tartott sajtótájékoztatót, mielőtt Ukrajnába indult hivatalos látogatásra. Arról számolt be, hogy Törökország mindig válaszolt és válaszol a támadásra. Erdogan közölte, hogy a műveletben a török tüzérség és a légierő F-16-os vadászbombázói vesznek részt. Az első adatok szerint 30-35 ellenséges szíriait "ártalmatlanítottak" - mondta, hozzátéve, hogy eddig 46 szíriai célpontra 222 tüzérségi lövést adtak le.

- hangoztatta. Idlíb tartomány a szíriai lázadó fegyveresek utolsó bástyája, amely ellen a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők tavaly áprilisban indítottak offenzívát orosz támogatással.

PestiSracok facebook image

Ankara, amely a mérsékelt felkelő milíciákat támogatja a konfliktusban, 2017-ben arról állapodott meg Moszkvával, hogy feszültségcsökkentési övezetet alakítanak ki Idlíb tartomány peremén, a kormányerőket az ellenzéki fegyveresektől elválasztó korábbi demarkációs vonal mentén. Az egyezményt követően Törökország tucatnyi megfigyelőpontot állított fel a zónában, ám az előrenyomuló damaszkuszi csapatok ezek közül néhányat azóta már gyűrűbe zártak. A műveletek ráadásul az utóbbi hetekben annak ellenére fokozódtak, hogy Törökország és Oroszország idén január 12-én tűzszünetről egyezett meg.

Erdogan a hétfői sajtótájékoztatón az orosz illetékesekhez intézve szavait - egy meglepő fordulattal - kijelentette, hogy nem ők, hanem a damaszkuszi rezsim Ankara tárgyalópartnere. Egyúttal arra szólította fel Moszkvát, hogy "ne álljanak Törökország útjába". Erdogan jelezte: a török illetékesek egyeztetnek orosz hivatali kollégájukkal, de ha ezek a megbeszélések "nem hozzák meg a kívánt eredményt", személyesen magyarázza el Vlagyimir Putyin orosz elnöknek "a helyzet komolyságát". Erdogan pár nappal korábban, pénteken már közölte, hogy ha Idlíbben a helyzet nem normalizálódik záros határidőn belül, és Ankarának nem marad más választása, akkor katonai erőt fog alkalmazni. Erdogan, akinek országa már így is 3,6 millió szíriainak nyújt menedéket, a közelmúltban többször kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az idlíbi bombázások elől több százezer ember indult meg a török határ felé. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Erdogan bírálataira reagálva tagadta, hogy Moszkva nem teljesítené maradéktalanul a feszültségcsökkentési övezettel kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. Idlíb nagy részét a Haját Tahrír as-Sám (HTS) ernyőszervezet dzsihadistái, továbbá más kisebb iszlamista milíciák, illetve az Ankara támogatását élvező, mérsékelt ellenzéki fegyveres csoportok tartják ellenőrzésük alatt. A szíriai rezsim és Oroszország mindegyiket terroristaként kezeli.

Forrás: MTI, fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)