Pesti Srácok

Rétvári szerint a gyöngyöspatai romák képviselői csak a pénzt tartják elfogadhatónak

Rétvári szerint a gyöngyöspatai romák képviselői csak a pénzt tartják elfogadhatónak

A felpereseket képviselő alapítvány csak a pénz irányába tolná a gyöngyöspatai ügyet, pedig nem ez szolgálja a legjobban az érintettek érdekeit – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken, az M1 aktuális csatornán.

A Debreceni Ítélőtábla 2019. szeptember 18-án hozott jogerős ítéletében szegregáció miatt a Gyöngyöspatán élő roma családok javára százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot. Rétvári Bence szerint – mivel a bíróság alacsonyabb szintű képzést állapított meg – a kártérítést oktatás formájában kell nyújtani.

– hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a 62 felperes közül mindössze 16-an szereztek középfokú végzettséget. Az államtitkár elmondta: minél hamarabb meg kell oldani az ügyet, ezért az alperesek, azaz a tankerület és az önkormányzat közös jogi képviselője sürgősségi kérelemmel fordul a Kúriához. Ha ezt a Kúria nem fogadja el, csak ősszel születhet döntés az ügyben.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. Rétvári Bence úgy vélekedett, hogy a felpereseket képviselő alapítvány több helyen is hasonló perekkel próbál pénzt kicsikarni. A céljuk nem az, hogy minden esetben segítsenek a roma származásúaknak, hiszen – mint az államtitkár mondta – az alapításkor kimondták, hogy minél több pert szeretnének indítani, és azokat nemzetközi bírói fórumokra eljuttatni.

– értékelt az államtitkár. Hozzátette: az alapítvány Soros-szervezetektől kapja a forrásai 80-90 százalékát. Rétvári Bence a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy az iskola jog és kötelezettség.

– mondta az államtitkár.

Forrás: MTI; Vezető kép: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!