Soha nem volt még bizonytalanabb kimenetelű szlovák választás
Történetének legbizonytalanabb kimenetelű parlamenti választása vár Szlovákiára szombaton egybehangzó előrejelzések szerint: a kérdés ezúttal nem is az, hogy ki kapja majd a legtöbb voksot, hanem, hogy képes lesz-e bárki is kormányalakításra.
A közvélemény-kutatásokra vonatkozó moratórium kezdete előtt, közel két hete nyilvánosságra hozott utolsó felmérések szerint egyértelműnek mutatkozik, hogy az ország történetének nyolcadik parlamenti választását ismét a jelenlegi kormánykoalíció legerősebb pártja, a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) nyerheti meg, 20 százalék körüli eredménnyel. Többé-kevésbé biztosnak tűnik az is, hogy a második, illetve a harmadik helyért a jelenlegi parlament két ellenzéki pártja, a jobboldali Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalom (OLaNO), illetve az önmagát nemzeti, keresztény és szociális értékek mentén meghatározó radikális párt, a Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba - Ludová strana Nase Slovensko) küzd majd meg. Mindkettőjüknek 12 százalék körüli eredményt jósolnak.
Rajtuk kívül gyakorlatilag már csak két olyan politikai formáció van, amely többé-kevésbé biztos lehet abban, hogy befutó helyet szerez szombaton. Ez a két új, parlamenten kívüli liberális pártból álló koalíció, a Progresszív Szlovákia (Progresívné Slovensko) és az Együtt - Polgári Demokrácia (Spolu - obcianská demokracia) alkotta tandem, illetve az előző államfő, Andrej Kiska centrista liberális pártja, az Emberekért (Za ludí). Nekik 7, illetve 10 százalék körüli támogatottságot mutatnak a felmérések. A szavazótáboraik összetételét tekintve jelentős átfedésekkel rendelkező két új liberális formáció valós eredményei - megfigyelői vélemények szerint - meglehetősen bizonytalanok lehetnek. Erre több dologból lehet következtetni, egyebek között abból, hogy a szlovákiai parlamenti választások eddigi eredményei alapján az országban összességében rendszerint nem haladja meg a 15 százalékot a liberális pártok választóinak száma. Így ezekért a voksokért a két formációnak leginkább egymással kell majd megküzdenie, s a liberális szavazók voksaiért folyó harcba mindenképpen beleszól majd még Richard Sulík klasszikus liberális pártja, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) is, amely négy éve még a legerősebb ellenzéki pártként jutott a parlamentbe, de támogatottsága most csak 5 százalék körül van.
Kiska pártjának hozhat néhány százalékot az is, hogy az utóbbi hónapokban - kommunikációjukat tekintve - leginkább jobboldali-centrista pártnak akarják magukat láttatni, de a volt államfő politikai előéletét és pártkádereinek összetételét ismerő választó számára ez nem kell, hogy meggyőző legyen. A nem banki hiteleket nyújtó cégeiből meggazdagodott volt államfő pártjának pozícióján az a napokban nyilvánosságra került néhány videofelvétel sem javít, amelyek bizonyítani látszanak: Kiska tisztában lehetett azzal, hogy néhány évvel ezelőtti, bíróságra került telekügyleteinek háttere korántsem volt tiszta.
A jelenlegi államfő, Zuzana Caputová volt pártjának, a Progresszív Szlovákiának is keményen meg kell majd küzdenie a voksokért, hiszen a párt támogatottsága sokat gyengült a tavaly őszi kiemelkedő eredményeihez képest. S ehhez még az is hozzájárult, hogy a pártot jelenleg vezető, drogfogyasztási szokásaival hírbe hozott Michal Trubanról az elmúlt napokban az is kiderült, hogy a párt célzott politikai hirdetéseihez olyan adatbázisokat is használt, amelyeket az azokban szereplők nem erre a célra osztottak meg.
A választások utáni lehetséges forgatókönyveket az teszi leginkább nehezen megbecsülhetővé, hogy 4-6 olyan politikai csoportosulás is van, amelyeknek a felmérések szerinti támogatottsága közel van a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöbhöz, 6 százalék körüli, vagy annál alacsonyabb. Ilyen a Boris Kollár vállalkozó vezette jobbközép irányultságú Család Vagyunk (Sme rodina), a négy éve a parlamenten kívül maradt Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a jelenlegi kormánykoalíció második legerősebb pártja, az Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS), az SaS, illetve a felvidéki magyarság körében érdemi támogatottsággal rendelkező két politikai csoportosulás, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös magyar lista, és Bugár Béla szlovák-magyar vegyes pártja, a Most-Híd is. Az MKÖ támogatottsága a legutóbbi felmérés szerint 4,5 százalékon van, és nőtt az elmúlt hetekben, ugyanakkor a Most-Hídé hosszú és rövidtávon egyaránt csökkenő tendenciát mutat, legutóbb 3,3 százalékot mértek neki.
Bár a jelenlegi vezető kormánypárttal, az elmúlt években érezhetően gyengült Iránnyal létrehozandó, választások utáni kormányzati együttműködés lehetőségét a bejutásra esélyes politikai csoportosulások jelentős része kizárta, a többiek pedig nem nyilatkoznak róla, korántsem biztos, hogy nem kerül ismét hatalomra. Az Irány esetében helyi megfigyelők szerint lehetséges koalíciós partnerként leginkább a Szlovák Nemzeti Párt, a Család Vagyunk, illetve a Kereszténydemokrata Mozgalom, és esetleg az ellenzék által elszigetelt radikális Mi Szlovákiánk Néppárt jöhet számításba, bár ez utóbbi leginkább csak "csendes" támogatóként. Amennyiben azonban a jelenlegi ellenzék pártjainak sikerül többséget szerezniük, és az Irány nem tud kormányt alakítani, akkor egy sokszínű koalícióra van esély. Erre 2010-ben a Radicová-kormány idején volt már példa, igaz ez a kabinet tiszavirág-életű lett. Egyes elemzői vélemények szerint valószínű forgatókönyvnek mutatkozik egy kormányalakítási válság kialakulása és előrehozott választások megrendezése is.
Forrás/fotó: MTI
