Visszavonta a bolíviai ügyészség a vádakat, lezárult Tóásó Előd ügye
Lezárult Tóásó Előd ügye röviddel azután, hogy az ideiglenes kormány belügyminisztere, Arturo Murillo elismerte, a 39 vádlottat, köztük a magyar származású, hat évre bebörtönzött Tóásó Elődöt és a horvát–bolíviai Mario Tadićot is érintő 2009-es ügy politikai hátterű ügy volt, amivel a tavaly ősszel megbuktatott bolíviai elnök, Evo Morales pártját akarták megerősíteni, valamint az ellenzékével leszámolni, írja az Index.
A Bors hétfői tájékoztatása szerint a terroristapernek nevezett eljárás utolsó tárgyalását múlt héten tartották, amin Sixto Fernandez bíró elmondta, hogy a vádlottak mindegyikét felmentették az összes vádpont alól, miután az ügyészség is visszavonta a terrorizmushoz kapcsolódó vádakat.
A továbbiakban eljárásokat fognak indítani, hogy megállapítsák, kinek milyen felelőssége volt. Mivel az ügyet lezárták és az ellenem felhozott vádakat visszavonták, kártérítésre számíthatok
– nyilatkozta a Borsnak Tóásó Előd.
Tóásó Előd és társai ügye 2009 áprilisában pattant ki Bolíviában, miután kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terrorista sejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült. Az akcióban lelőtték a bolíviai–magyar–horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi magyar Magyarosi Árpádot és az ír Michael Dwyert.
Tóásót és Tadićot elfogták a hatóságok és 2015 februárjában fegyveres felkelésben való bűnrészességért öt év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélték. Bár a büntetésüket időközben mindketten letöltötték és elvileg szabadon távozhattak volna Bolíviából, az ország kormánya több, mint két hónappal a szabadlábra-helyezés után sem adta vissza a magyar férfi útlevelét, és a vádalkuban kötött egyezség több pontját sem tartotta be. Ezután a Baptista Szeretetszolgálat, a magyar külügyminisztérium technikai segítségével 2015 áprilisában menekítette ki Tóásót és Tadićot is.
A felmető ítéletet elrendelő bíróság hamarosan fel fogja szólítani Bolíviát, hogy egyezzenek meg a kártérítésről, ha pedig ez nem történne meg, akkor a bíróság döntheti el, mennyit lesz köteles fizetni Tóásóéknak a latin-amerikai ország, zárja beszámolóját az Index.
Forrás: Index/Bors; Fotó:MTI