Pesti Srácok

Ab: veszélyhelyzetben nagyobb felelősség hárul az alkotmánybírákra

Ab: veszélyhelyzetben nagyobb felelősség hárul az alkotmánybírákra

Veszélyhelyzetben nagyobb felelősség hárul az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira, így például a kormány rendeleteinek fő kontrollját is elsősorban e testület látja el, ha az Országgyűlés nem ülésezik. A járvány kitörése óta fokozott felelősséggel kell ellátnia feladatait az Ab-nek, és ez még inkább így lesz a különleges jogrend idején - tudatta közleményben az Ab kedden.

Az Ab az alaptörvény legfőbb őre, ez a testület vizsgálja a bírói döntések és a jogszabályok alkotmányosságát. A koronavírus elleni védekezésről szóló, az Országgyűlés által hétfőn elfogadott és kedden hatályba lépett törvény érinti az Ab munkáját is. A járvány kitörése óta fokozott felelősséggel kell ellátnia feladatait az Ab-nek, és ez még inkább így lesz a különleges jogrend idején. A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetben - ha az Országgyűlés nem ülésezik - az Ab a kormány rendeleteinek fő kontrollja – ismertették közleményükben.

Sulyok Tamás, az Ab elnöke a veszélyhelyzetre tekintettel számos intézkedést hozott, így például elrendelte, hogy elektronikus úton is be lehet nyújtani hiánypótlást az indítványokhoz, ha a hiánypótlásból egyértelműen kiderül az indítványozó személye és az adott ügyszám. Az alkotmányjogi panaszt továbbra is az elsőfokú bíróságnak kell megküldeni, ilyen esetben az elektronikus kapcsolattartás általános szabályait kell alkalmazni. Ugyanakkor közvetlenül az Ab-hoz elektronikus úton nem lehet indítványt benyújtani. Az ügyfélkapun beérkező megkereséseket is kezeli az Ab, de indítványt így nem lehet előterjeszteni.

Az Ab elnökének több intézkedése is szolgálja azt a célt, hogy megvédje az alkotmánybírók, munkatársak egészségét, ezáltal megőrizze a testület működőképességét, biztosítsa a döntések megszületésének feltételeit. A veszélyhelyzet időtartama alatt az Ab munkatársai - amennyiben munkakörük jellege ezt lehetővé teszi, és ennek feltételei adottak - otthon végzik munkájukat, az alkotmánybírók teljes ülését és az egyes tanácsok üléseit pedig, videókonferencia keretében tartják meg. A veszélyhelyzet kisebb mértékben befolyásolhatja az ügyek határidőn belül történő befejezését, az Ab ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít azokra - a társadalom egészét érintő - kormányzati döntésekre, amelyek veszélyhelyzet idején születnek - olvasható az Ab honlapján nyilvánosságra hozott közleményben.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI/fotó: MTI

Ajánljuk még

Már nem keresik a Tárnokról eltűnt Radics-családot - Sokat tudhatott a Seres-gyilkosságról

Az alvilág titkai 2016 augusztus 1.
Feladta a rendőrség Portik Tamás egykori emberének és családjának „eltűnése” miatt lassan négy éve indított nyomozást – tudta meg a PestiSrácok.hu. A Seres-gyilkossággal is összefüggésbe hozott Radics Attila, élettársa és hároméves kislánya 2002 januárjában tűnt el tárnoki otthonukból. Információink szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda azt gyanította, hogy az Energol-vezér korábbi bizalmasának azért kellett meghalnia, mert túlságosan sokat fecsegett Seres Zoltán és olasz üzlettársa meggyilkolásáról. Úgy tudjuk, a nyomozó hatóság pontosan tudja azt is, hogy kik vettek részt az emberölésben, de mivel a holttesteket nem sikerült megtalálni, nem volt esély az eredményes befejezésre.

Magyar maffiatörténet: újra keresik Portik katonájának gyilkosait, Radicsot ugyanis megölték, miután lelőtte Serest

Az alvilág titkai 2024 december 17.
Másodszor is megnyitották Radics Attila és családja eltűnési/gyilkossági aktáját, Portik Tamás katonáját és családtagjait 2002-ben megölték. Radics 25 évvel ezelőtt lelőhette Seres Zoltánt, Portik Tamás ellenségét. Drogfüggő volt és attól tartottak, ha megszorongatják a rendőrök, elárulja az olajozókat, magát Portikot is. Utóbbi adhatta ki a parancsot az orosz-ukrán maffia hazai katonai főnöke meggyilkolására, majd saját katonájának, Radics Attilának az eltüntetésére is. Amennyiben bizonyítani lehet mindezt, Portiknak végleg befellegzett: életet végéig fegyházban ülhet.