Pesti Srácok

Tarolt az ellenzék, a jobboldali Egyszerű Emberek nyertek a nem hivatalos végeredmények szerint a szlovák választásokon, a magyar összefogás nem jutott be

Tarolt az ellenzék, a jobboldali Egyszerű Emberek nyertek a nem hivatalos végeredmények szerint a szlovák választásokon, a magyar összefogás nem jutott be

Taroltak az ellenzéki pártok, és a jobboldali Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nyerte a nyolcadik szlovákiai parlamenti választást, megelőzve a távozó kormány legerősebb pártját, a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokráciát (Smer-SD), magyar képviselet pedig nem jutott be a törvényhozásba - derült ki a voksolás nem hivatalos végeredményeiből, a választási jegyzőkönyvek 94,5 százalékos feldolgozottsága mellett.

A szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) nem hivatalos végeredményei szerint a választáson induló 24 politikai csoportosulásból 7 jutott be a pozsonyi törvényhozásba. A választás részvételi aránya 65,4 százalékos volt, ami magasabb a felmérésekben jósoltnál és a négy évvel ezelőttinél. Az eddigi parlamenti ellenzék második legerősebb pártja, az Igor Matovic vezette OLaNO a voksok 24,9 százalékát kapta. Ez kimagasló eredménynek és egyúttal meglepetésnek számít, tekintve, hogy a felmérések rendre 10 százalékponttal kevesebbre mérték.

A leköszönő kormány legerősebb pártja, a Robert Fico vezette baloldali Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) a már összeszámolt szavazatok 18,5 százalékát kapta meg. Ez mintegy 10 százalékponttal kevesebb, mint négy évvel ezelőtti eredményük.

A harmadik helyet a Boris Kollár vállalkozó vezette, jobb-közép irányultságú Család Vagyunk (Sme rodina) párt szerezte meg, ők a voksok 8,2 százalékát kapták, többet, mint négy éve. A negyedik helyre az önmagát nemzeti, keresztény és szociális értékek mentén meghatározó radikális párt, a Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba - Ludová strana Nase Slovensko) futott be az összeszámolt voksok 8,1 százalékával, ami gyakorlatilag ugyanannyi, mint négy évvel ezelőtt.

PestiSracok facebook image

Az ötödik helyet a két új, parlamenten kívüli liberális párt koalíciója, a Progresszív Szlovákia (Progresívné Slovensko) és az Együtt - Polgári Demokrácia (Spolu - obcianská demokracia) alkotta tandem szerezte, ők a voksok 6,6 százalékát kapták, ami jelentősen kevesebb, mint amit a felmérésekben nekik jósoltak. A hatodik helyen, 5,9 százalékkal jutott be a parlamentbe a távozó törvényhozás legerősebb ellenzéki csoportosulása, Richard Sulík klasszikus liberális pártja, a Szabadság és Szolidaritás (SaS). Mostani százalékos eredményük kevesebb, mint fele a négy évvel ezelőttinek. A felmérésekben a nekik jósoltnál jóval gyengébb eredménnyel és utolsóként, de ugyancsak bejutott a pozsonyi törvényhozásba az előző államfő, Andrej Kiska centrista liberális pártja, az Emberekért (Za ludí), amely a szavazatok 5,5 százalékát szerezte meg. Akárcsak négy évvel ezelőtt - szinte megegyező számokat hozva - ismét parlamenten kívül rekedt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), amelyre a szavazók 4,6 százaléka voksolt. A szlovák parlamenten kívülre került a távozó kormánykoalíció második legerősebb pártja, az Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is, ők az eddig összeszámolt voksok 3,2 százalékát szerezték meg.

Nem jutott be magyar képviselet a pozsonyi parlamentbe. A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös magyar lista a voksok 4,1 százalékát szerezte meg. Az MKÖ eredménye és a rájuk leadott voksok száma is magasabb, mint amennyit a választási párt legerősebb tagja, a Magyar Közösség Pártja (MKP) négy éve kapott, de ez a bejutásra - részben a viszonylag magas választási részvétel miatt - nem bizonyult elégnek. A Bugár Béla vezette szlovák-magyar vegyes párt, a Most-Híd sem jutott be a pozsonyi törvényhozásba. Ők az eddig feldolgozott voksok 2,1 százalékát kapták, ami kevesebb, mint egyharmada négy évvel korábbi eredményüknek. A parlamenti választás hivatalos végeredményét napközben teszik közzé.

Az előzményekről itt olvashatnak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)