Pesti Srácok

Agrárminisztérium: Évtizedes birtokpolitikai adósságokat törleszt a törvényjavaslat

Agrárminisztérium: Évtizedes birtokpolitikai adósságokat törleszt a törvényjavaslat
A 2004-2013 közötti időszakban összesen 4827 milliárd forint támogatást kapott a magyar mezőgazdaság. Fotó: kap2011.eu

A magyar agrár-birtokpolitika elmúlt 30 évének legjelentősebb változásait, illetve a magyar gazdák felé fennálló évtizedes birtokpolitikai adósságokat törlesztő, nagy jelentőségű törvényjavaslatról szavaz hamarosan az Országgyűlés. A törvényt Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára és Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) stratégiai igazgatója mutatta be április 15-én, szerdán az OrientPress Hírügynökség műsorában.

– mondta el Nagy János, aki kiemelte, hogy a szövetkezeti részarány-jogosultságok rendezése az egyik legfontosabb eleme a javaslatnak: több, mint 10 ezer jogosultat és közel 15 ezer hektár földet érint a tulajdonjogi rendezés és a pénzbeli kártalanítás, emellett 14 további törvény módosítása szerepel a javaslatban. Hangsúlyozta: az osztatlan közös földtulajdon felszámolása ügyében jelentős lépést tesz az állam, 3-ról 10 hektárra nő emeli azon területek nagyságát, amelyeket egyszerűsített módon tud értékesíteni a Nemzeti Földügyi Központ (NFK). A változtatás indoka, hogy ekkora mérethatárig vannak osztatlan közös tulajdoni hányadok a Nemzeti Földalapban. Megtörténik az Erdőtörvény alapvető változtatása: rendezik az erdei épületek jogi sorsát, ami szintén évtizedes adósság, átalakítják a teljes erdészeti-erdővédelmi bírságrendszert, a korábbi 50 szankció helyett 5+2 szankció-csoportot hozva létre. A jelenleginél lényegesen egyszerűbbé válik a növényházak (üvegházak) létesítése, és jelentősen bővülnek az önkormányzatok állami földhöz való juttatásának lehetőségei, és mind az ingyenes tulajdonszerzés, mind az ingyenes vagyonkezelésbe vétel lehetőségei szélesednek. A csomag rendezi a halastavak jogi helyzetét is, a Földforgalmi törvény egyszerűsítése pedig egyebek mellett lehetővé teszi a földek adásvételi folyamatához kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentését, például az adásvételi szerződések online kifüggesztésének bevezetésével. Az erdők használatát új használati jogcímek bevezetésével könnyítik meg, és egyszerűsítik a természetvédelmi oltalom alatt álló, nem mezőgazdasági művelés alatt álló területek forgalmát.

Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója többek között arról beszélt, hogy mások mellett a kamara is nyújtott be javaslatot. Az egyik legfontosabb közülük a földbizottságra vonatkozott, ami a termőföld adás-vételénél lehet kulcsfontosságú. Ez inkább technikai pontosítás, viszont ennek a joggyakorlás során mégis nagy jelentősége van. Elmondta azt is, hogy az öntözéshez kapcsolódóan is érkezett módosító javaslat, így például az, hogy a Nemzeti Földügyi Központ erőforrásait többek között az öntözésfejlesztés elősegítésére is fel kell használni.

PestiSracok facebook image

Forrás: OTS; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!