Pesti Srácok

Agrárminisztérium: Évtizedes birtokpolitikai adósságokat törleszt a törvényjavaslat

Agrárminisztérium: Évtizedes birtokpolitikai adósságokat törleszt a törvényjavaslat
A 2004-2013 közötti időszakban összesen 4827 milliárd forint támogatást kapott a magyar mezőgazdaság. Fotó: kap2011.eu

A magyar agrár-birtokpolitika elmúlt 30 évének legjelentősebb változásait, illetve a magyar gazdák felé fennálló évtizedes birtokpolitikai adósságokat törlesztő, nagy jelentőségű törvényjavaslatról szavaz hamarosan az Országgyűlés. A törvényt Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára és Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) stratégiai igazgatója mutatta be április 15-én, szerdán az OrientPress Hírügynökség műsorában.

– mondta el Nagy János, aki kiemelte, hogy a szövetkezeti részarány-jogosultságok rendezése az egyik legfontosabb eleme a javaslatnak: több, mint 10 ezer jogosultat és közel 15 ezer hektár földet érint a tulajdonjogi rendezés és a pénzbeli kártalanítás, emellett 14 további törvény módosítása szerepel a javaslatban. Hangsúlyozta: az osztatlan közös földtulajdon felszámolása ügyében jelentős lépést tesz az állam, 3-ról 10 hektárra nő emeli azon területek nagyságát, amelyeket egyszerűsített módon tud értékesíteni a Nemzeti Földügyi Központ (NFK). A változtatás indoka, hogy ekkora mérethatárig vannak osztatlan közös tulajdoni hányadok a Nemzeti Földalapban. Megtörténik az Erdőtörvény alapvető változtatása: rendezik az erdei épületek jogi sorsát, ami szintén évtizedes adósság, átalakítják a teljes erdészeti-erdővédelmi bírságrendszert, a korábbi 50 szankció helyett 5+2 szankció-csoportot hozva létre. A jelenleginél lényegesen egyszerűbbé válik a növényházak (üvegházak) létesítése, és jelentősen bővülnek az önkormányzatok állami földhöz való juttatásának lehetőségei, és mind az ingyenes tulajdonszerzés, mind az ingyenes vagyonkezelésbe vétel lehetőségei szélesednek. A csomag rendezi a halastavak jogi helyzetét is, a Földforgalmi törvény egyszerűsítése pedig egyebek mellett lehetővé teszi a földek adásvételi folyamatához kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentését, például az adásvételi szerződések online kifüggesztésének bevezetésével. Az erdők használatát új használati jogcímek bevezetésével könnyítik meg, és egyszerűsítik a természetvédelmi oltalom alatt álló, nem mezőgazdasági művelés alatt álló területek forgalmát.

Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója többek között arról beszélt, hogy mások mellett a kamara is nyújtott be javaslatot. Az egyik legfontosabb közülük a földbizottságra vonatkozott, ami a termőföld adás-vételénél lehet kulcsfontosságú. Ez inkább technikai pontosítás, viszont ennek a joggyakorlás során mégis nagy jelentősége van. Elmondta azt is, hogy az öntözéshez kapcsolódóan is érkezett módosító javaslat, így például az, hogy a Nemzeti Földügyi Központ erőforrásait többek között az öntözésfejlesztés elősegítésére is fel kell használni.

PestiSracok facebook image

Forrás: OTS; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)