Álhír alapján ítélné el hazánkat Brüsszel
Ismét elő akarják venni a hetes cikkely szerinti eljárásokat. A héten összeülő uniós parlament a tagállamok rendkívüli intézkedéseinek górcső alá vételét kérheti az Európai Bizottságtól. A Magyar Nemzet birtokába jutott állásfoglalás-tervezet szerint hazánkkal kapcsolatban még mindig számos hazugság kering Brüsszelben. Az Európai Parlament például elítélné, hogy felfüggesztették a magyar Országgyűlést. Azt az Országgyűlést, amelyik tegnap is ülésezett.
Virtuálisan ül össze csütörtökön és pénteken az Európai Parlament (EP). A testület a koronavírus elleni küzdelemről, illetve a világjárvány következményeiről szóló álláspontjáról szavaz. A Magyar Nemzet információi szerint az állásfoglalás tervezetébe bekerült az is, hogy
az EP elítéli a döntést, miszerint Magyarországon időkorlát nélkül hirdették ki a járványügyi veszélyhelyzetet, illetve azt, hogy felfüggesztették a parlament működését.
Az utóbbi, valótlan állításhoz érthetetlen módon ragaszkodnak uniós berkekben, holott hétről hétre ülésezik a magyar Országgyűlés, amit a kormány számos tagja – legutóbb Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – is már a nemzetközi sajtó figyelmébe ajánlott. Ami az időkorlátot illeti. Varga Judit igazságügyi miniszter nemrég a Die Weltnek mondta el:
a parlament bármikor visszavonhatja a kormánynak adott felhatalmazást, a veszélyhelyzet idején tett intézkedések pedig a rendkívüli jogrend végével érvényüket vesztik.
Az uniós parlament állásfoglalásában mindenesetre kérheti, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a rendkívüli intézkedések EU-s szerződésekkel való összeférhetőségét, valamint a demokrácia és jogállamiság címszavak alatt vessen be valamennyi rendelkezésére álló – köztük költségvetési – eszközt. Az uniós tanácstól a képviselők azt kérnék, hogy vegye újra napirendre a hetes cikkelyes eljárásokat. Magyarország és a jogállamiság utoljára tavaly decemberben volt téma a tanácsban, a jelenleg is futó horvát EU-elnökség a korábbi finn elnökséggel ellentétben nem szentel sok energiát a politikailag túlfűtött mechanizmusnak. Az EP dokumentumtervezetének jogállamiságról szóló fejezetében egyébként nemcsak a magyar kormány lett nevesítve: Lengyelország rendkívüli intézkedései szintén aggodalomra adnak okot a testület szerint.
A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény hazai elfogadása után David Sassoli EP-elnök felhatalmazást kapott a baloldali, zöld és liberális EP-frakcióktól, hogy levélben kérje az újabb jogállamisági eljárást a bizottságtól. Ursula von der Leyen válaszlevelében kijelentette, hogy a magyar intézkedések aggodalomra adnak okot, és azt is Sassoli figyelmébe ajánlja, hogy nem Magyarország az egyetlen EU-ország, ahol vitatott a rendkívüli jogrend. Von der Leyen arra is ígéretet tesz, hogy a bizottság közben tájékoztatja majd a parlamentet is a lépéseiről.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI
