Pesti Srácok

Az egyik francia gócpontban a lakosság alig 26 százaléka esett át a fertőzésen

Az egyik francia gócpontban a lakosság alig 26 százaléka esett át a fertőzésen

A koronavírus-járvány egyik franciaországi gócában, a Párizstól északra található Crépy-en-Valois település gimnáziumának tanulóin, tanárain és hozzátartozóin végzett járványügyi kutatás szerint a helyiek 26 százaléka fertőződött meg és van az immunrendszerében jelenleg antitest, és a tünetmentes vírushordozók aránya jóval kisebb, mint ahogy azt korábban feltételezték.

A párizsi Pasteur Intézet csütörtökön közzétett tanulmánya – amely március 30. és április 3. között készült a középiskolában tanuló 661 diák, ott tanító tanár és az intézményben dolgozók, valamint a hozzátartozóik vérvizsgálata alapján –, megállapította, hogy azok közül, akik jártak az iskolában, 41 százalék kapta el az új típusú koronavírust február végén, március elején, amikor is a járvány kitört a Párizshoz közeli településen. Azoknak a hozzátartozóknak, akik nem jártak a gimnáziumban ebben az időszakban, viszont csak 11 százaléka kapta el a SARS-CoV-2 vírust. Összességében a 661 vizsgált ember közül 171 vérvizsgálata bizonyult pozitívnak, ami azt jelenti, hogy 25,9 százalékuk esett át a betegségen. Az adatok alapján a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy amennyiben az immunrendszer által termelt ellenanyag ténylegesen hosszabb időre védelmet biztosít a koronavírussal szemben, Franciaország nagyon távol áll a járvány terjedésének megállításához elengedhetetlen lakossági kollektív immunitáshoz szükséges 60-70 százalékos átfertőzöttségtől, és nem is értheti el gyorsan.

Arnaud Fontanet kutatásvezető szerint ugyanakkor a kijárási korlátozások pozitív hatással voltak a Párizstól északra található Oise megyében március 1. óta jelenlévő járvány megfékezésében, és jelentősen csökkentik a következő hetekben is a vírus terjedését. A gimnáziumban kiszűrt fertőzöttek közül 5,3 százalék szorult kórházi ellátásra, egyikük sem halt meg. A kórházba kerültek átlagéletkora 49 év volt, a diákok közül viszont egyik fertőzött sem szorult kórházi ellátására. A fertőzöttek 17 százalékának semmilyen tünetei nem voltak. Ez jóval kevesebb, mint amit eddig feltételeztek a kutatók a tünetmentes vírushordozók arányáról. A betegség kevésbé sújtotta a dohányzókat (7,2 százalék), mint a nem dohányzókat (28 százalék), ami megerősíti azokat a korábbi megfigyeléseket, amelyek szerint a Covid-19 betegség miatt kórházba került betegek között nagyon kevés a dohányos.

PestiSracok facebook image

– hívta fel a figyelmet a kutatásvezető. A Pasteur Intézet egy másik, kedden közzétett tanulmánya szerint a franciák alig hat százaléka esik át a koronavírus-fertőzésen a kijárási korlátozások május 11-re tervezett végéig, ami nagyon alacsony szint ahhoz, hogy további óvintézkedések nélkül az országot ne érje el a járványnak egy második hulláma. A betegség két fő gócának számító Elzászban és a Párizs közeli Île-de-France régióban az arány 12 százalék körül lesz, de az ország más részein alig pár százalékos.

Jérome Salomon, az egészségügyi tárca járványügyi igazgatója csütörtökön, a nemzetgyűlési meghallgatásán elmondta: a kollektív immunitás elérése nem szerepel a francia hatóságok stratégiájában a járvány elleni küzdelemben. A kijárási korlátozások május 11-én esedékes enyhítését illetően Emmanuel Macron államfő szerda este ágazatonként és régiónként bevezetendő intézkedéseket vetített elő, ami alapján elképzelhető, hogy a franciák egy ideig még nem hagyhatják el azt a régiót, ahol a karantén két hónapját töltötték. Jóllehet a kórházban ápolt súlyos betegek száma az elmúlt két hétben már fokozatosan csökken, a járványszint még mindig magas Franciaországban: szerda estére egy nap alatt 544-gyel, 21 340-ra emelkedett a halálos áldozatok száma.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)