Kiterjedt tesztelésre és az egészségügy megerősítésére van szükség az MTA szerint
A döntéshozók, a kormány és a társadalom számára is tájékoztatást nyújthat az az ajánlás, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia publikált a honlapján. Az immunológusok, orvosok és biológusok által összeállított szöveg konkrét szakmai javaslatokat tartalmaz a kormányzat és a hatóságok számára a Covid-19-járvány rövid és hosszú távú kezelésére.
Az ajánlás szerint a járvány rövid és hosszú távú kezeléséhez is alapvető feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű teszt folyamatos alkalmazása.
Több tesztelést javasolnak
Egyrészt sokkal több olyan tesztet kellene végezni, amely magát a fertőzést mutatja ki (rtPCR), különösen a veszélyeztetett célcsoportokban (egészségügyi dolgozók, idősotthonok lakói, minden kórházba kerülő beteg stb.) és környezetükben. A hosszú távú járványügyi intézkedésekhez azonban szükség lesz a betegségen még át nem esett fogékonyak és a már védettek (a vírusra már immunis emberek) azonosítására is. Ehhez más típusú tesztek kellenek: olyan tesztek, amelyek a fertőzés után kialakuló ellenanyagokat (antitesteket) mutatják ki a vérben.
Csoportokat állítanának fel
Egy gyors és kiterjedt tesztelés eredményei alapján csoportokat lehetne felállítani a népességen belül, megfelelő adatvédelemmel ellátott nyilvántartási rendszerben. Ezen alapulhatnának aztán azok a szelektív intézkedések, amelyek a fogékony csoport tagjait a mostaninál is jobban védik, a védett csoport tagjait pedig jogosultságokkal (és esetleg hatósági igazolással) ruházza fel, a munkába való visszatérés céljából. Elemzések alapján a szelektív járványügyi intézkedések költséghatékonyabbak a „húzd meg, ereszd meg” típusú intézkedéseknél. Az ajánlás szerint a csoportok elkülöníthetőségét egészen addig biztosítani kellene, amíg védőoltás vagy hatékony gyógyszeres megelőzés nem lesz hozzáférhető. Az ajánlás hangsúlyozza: sürgősséggel bővítendő főként a kontaktfelderítő, a mintavételi, az elemző és a nyilvántartó kapacitás. Az ajánlás kitér arra is, hogy a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága, sorvadása súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jár járványhelyzetben (és más országos méretű katasztrófahelyzetben is).
Megerősítenék az egészségügyet
A MTA oldalán közölt szöveg szerint az egészségügy gyors és tartós megerősítése fontos feladat a közeli és távolabbi jövőben, ezen belül kiemelten jelentős mértékben bővíteni kell a népegészségügy egész intézményrendszerét. Az ajánlás felhívja a figyelmet arra, hogy a vírusjárványhoz közvetlenül kapcsolódó teendők mellett figyelmet kell fordítani egyéb járulékos egészségügyi, társadalmi jelenségekre is, amelyek az amúgy is leterhelt és alulfinanszírozott egészségügyben egy esetleges újabb fertőzéshullám lezajlását befolyásolhatják: így a krónikus betegek ellátatlanságára, a szűrési fegyelem lazulására, a várólisták várható növekedésére, a diagnosztikai beavatkozások késlekedésére. Az ajánlás szerint az esetleg tartóssá váló Covid-19- vagy további, az ismeretlenségből előbukkanó járványok veszélyeit csökkentendő, meg kell erősíteni a tudományos kutatást az érintett területeken. A Magyar Tudományos Akadémia minden lehetséges módon támogatja a tudomány eredményeinek alkalmazását a vírus elleni harcban.
Az ajánlást Lovász László, az MTA elnöke és Kosztolányi György, az Orvosi Tudományok Osztályának elnöke jegyzi. Az ajánlás elkészítésében Falus András, Makara Gábor, Oberfrank Ferenc, Sarkadi Balázs, Váradi András és Vokó Zoltán vett részt, az Elnöki Bizottság az Egészségért 15 tagú és az MTA Orvosi Tudományok Osztálya 30 tagú szervezete egyetértő jóváhagyásával véglegesítette. Az MTA az ajánlást közvetlenül is eljuttatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetőinek.
Forrás: mta.hu
