Harmincnál is több kutatási projektben vesznek részt az SZTE munkatársai

A közlemény szerint Rovó László kiemelte: az SZTE az interdiszciplináris kutatások fellegvára, a tudományegyetemi jellegből adódóan minden területen zajlanak kutatások, legyen szó orvosi, biológiai, módszertani vagy anyagtudományi fejlesztésekről. Az SZTE klinikai vizsgálati rendszere évek óta kiemelkedő eredményeket ér el, a klinikai kutatások magyar hálózatának (HECRIN – Hungarian European Clinical Research Infrastructure Network) tagjaként. A konzorcium tavasszal megalakult, koronavírussal foglalkozó bizottsága folyamatosan szűri és értékeli a felmerülő ötleteket. Az egyetem kutatói és szervezeti egységei szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy az alapkutatások eredményei minél gyorsabban a betegágy mellett is alkalmazhatóak legyenek.

A Szegeden zajló projektek közül az egyik legjelentősebb egy ígéretes antivirális szer, a súlyos vagy kritikus állapot elkerülését célzó favipiravir klinikai vizsgálatának előkészítése és koordinálása. Szintén a HECRIN támogatásával végeznek ezer fertőzött betegtől vett mintán genetikai elemzéseket az SZTE és a pécsi egyetem kutatói. Az eredmények és a genetikai jegyek alapján jobban megérthetik a betegek közötti egyéni vagy egyéb betegségekhez kötődő különbségeket, és kiszűrhetik a különösen veszélyeztetett személyeket. Egyedüli európai partnerként az SZTE egy olyan amerikai klinikai kutatáshoz is csatlakozott, amellyel a vérben keringő markerek genetikai vizsgálatával a súlyos állapotok kialakulását lehet előre jelezni. A súlyos esetek kezelésére irányuló kutatások közül Magyarországon egyedülállóak az SZTE Intenzív Terápiás Osztályán indított vizsgálatok már forgalomban lévő készítmények alkalmazásának lehetőségeiről. Emellett arcpajzsok 3D-nyomtatása és lélegeztetőgépekkel kapcsolatos fejlesztések is zajlanak az egyetemen.

Az SZTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont közös diagnosztikai fejlesztéseinek köszönhetően azonos idő alatt és azonos költségekkel akár ötvenszer több minta is vizsgálhatóvá válik. Emellett a két intézet kutatói a betegségen már tünetmentesen átesett személyek azonosítására szolgáló tömeges szűrési módszer fejlesztésén és bevezetésén is dolgoznak. A megelőzés érdekében, ipari partner kezdeményezésére olyan speciális készülék továbbfejlesztésében is részt vesz a szegedi egyetem, amely belső terek és főleg az ott lévő bútorok, tárgyak felületének gyors, biztonságos és hatékony fertőtlenítésére lesz alkalmas. Emellett például a fogorvosok védelmében is indítanak kutatást: azt próbálják felderíteni, hogyan lehet hatékonyan védekezni az aeroszol-képződéssel járó beavatkozások során. Előkészítés alatt állnak olyan fejlesztések, amelyek az otthonukban lábadozó betegek távoli követését segíthetik telemedicina-megoldásokkal, és keresnek a betegség súlyosbodását megakadályozó új vegyületeket is, együttműködve a világ vezető gyógyszeripari vállalataival – áll a közleményben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Gilead Sciences