A Freedom House szerint Magyarország már nem demokrácia, hanem hibrid rezsim
Magyarország 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé – állapította meg a Freedom House friss, Nations in Transit című jelentése. Ebben a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk államait vizsgálják abból a szempontból, hogy mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei. Meghatározásuk szerint a hibrid rezsimekben tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat. A jelentés a Balkán egy részét – Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát–, Ukrajnát, Moldovát és Georgiát (Grúziát) veszi Magyarországgal egy kalap alá. Ez az ötből a középső kategória. Az egykor szebb napokat is látott, mára balliberális propagandagépezetté silányult Freedom House jelentése az összes baloldali mantrát felsorolja; érződik rajta, hogy szerzői előbb az elérni kívánt pontszámokat állapították meg, majd kerestek azokhoz ismérveket. Kíváncsian várjuk, hogy a magyarországi ellenzék megünnepli-e a szabadság kibontakozó diadalát, a címben említett hibrid rezsim ugyanis enyhébbnek számít a diktatúránál, amelynek bevezetésével a Freedom House korábban már számos esetben megvádolta a magyar kormányt.
A hibrid rezsimekhez képest a Freedom House előrébb sorolta a szilárd – Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia – és félig szilárd demokráciákat – Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária –, és hátrébb a félig – Örményország – vagy teljesen szilárd autoriter államokat – Oroszország és az egykori szovjet tagországok. A legutóbbi jelentésben még Magyarországra is félig, 2015 előtt pedig szilárd demokráciaként tekintettek, vagyis rövid időn belül két kategóriát zuhantunk, ami példátlan a huszonöt éve rendszeresen kiadott jelentés történetében – írta a tanulmányról a 444.hu. Rajtunk kívül egyetlen európai uniós tagállam, Lengyelország nem számít szilárd demokráciának. A szebb napokat is látott, mára balliberális propagandagépezetté silányult Freedom House szerint a térségünkben általában is lesújtó a helyzet, a huszonkilenc vizsgált országból mindössze tízben van demokrácia, tízben hibrid rezsim, kilencben pedig autoriter berendezkedés. Tíz év alatt háromszorosára nőtt a hibrid rezsimek száma, a demokráciáké pedig harmadára csökkent. Igaz, kilenc ország most javított a pontszámán az előző évhez képest.
A haladók szerint Magyarország már nem Közép-Európában található, hanem a Balkánon
A végleges demokráciapontot hét különböző mérőszám átlaga adja ki. Az országokat hetes skálán pontozzák, ahol a magasabb értékek jelzik az erősebb demokráciát. A zárójelben Magyarország pontszámai láthatók:
- mennyire demokratikus a kormányzás (3,25)
- hogyan zajlanak a választások (4,25)
- a civil szektor állapota (4,50)
- a média függetlensége (3,25)
- önkormányzatok, helyi hatalom állapota (4,75)
- az igazságszolgálatás állapota (4,75)
- korrupció (3,50)
Magyarország átlagosan 3,96 pontot kapott – 4-től számíthatna félig szilárd demokráciának –, pont annyit, mint Szerbia. A választások, a korrupció és a helyi demokrácia szempontjából rontottunk az előző évhez képest. Így alakultak az összpontszámaink 2010 óta, összevetve néhány környékbeli országgal:
https://infogram.com/freedom-house-1h7g6kdxkg5o4oy
Látszik, ahogy Lengyelországgal egy szintről indulva, megelőzve Romániát és Szlovákiát is, fokozatosan a szerb demokráciával kerültünk egy kategóriába, miközben a lengyeleknél is jelentősen romlott a helyzet. Mostanra sokkal közelebb vagyunk a balkáni országok átlagához (3,73), mint Közép-Európáéhoz (5,22). Igaz, az eurázsiai térség még messze van, ott csak 1,94 az átlagpontszám. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés megemlette, hogy 2019-ben a kormány megszilárdította az oktatás és a művészeti szféra feletti kontrollját. A Freedom House szerint, bár az ellenzék fontos győzelmeket aratott az önkormányzati választásokon, a kormány – a szerzők szerint – masszív propagandahálózata és az, hogy politikai alapon nyúlnak adminisztratív eszközökhöz, óriási terhet jelent az ideológiailag megosztott pártok számára.
Világjárvány esetén a migránsok jogai a legfontosabbak
A jelentés szerint Magyarország az idei, a balliberális szóhasználatban felhatalmazási törvényként emlegetett jogszabállyal is eggyel távolabb lépett a demokráciáktól, de tavaly is jellemző volt, hogy sürgősséggel tárgyaltak fontos törvényjavaslatokat. Eközben tovább szűkítették a migránsok és menedékkérők jogait, amivel az Európai Unió sem tudott mit kezdeni, miközben a Fidesz is az Európai Néppárt tagja maradhatott. A Freedom House Donald Trumpot is kritizálja, mert ahelyett, hogy kiállt volna a demokráciáért, Lengyelországgal és Magyarországgal is jó kapcsolatot ápol. A huszonnyolc oldalas szövegben felvetették azt a kérdést is, hogy az ellenzéki pártoknak vajon meddig indokolt részt venniük a parlamenti munkában. A szerb ellenzék például bojkottot hirdetett, mivel a kormány évek óta semmilyen javaslatukat nem fogadta el, közben a saját törvényeit villámgyorsan nyomja át a törvényhozáson. Néhány párt Montenegróban is hasonló utat választott. Megemlítik, hogy Magyarországon is kivonult az ellenzék az év első parlamenti üléséről, tiltakozva a túlóratörvény ellen.
Diktatúra az, amikor az alkalmatlan ellenzék nem képes érvényesülni
Az Európai Uniónak továbbra is az az álláspontja, hogy az ellenzéki pártoknak a parlamentben a helyük, de a Freedom House szerint ezzel figyelmen kívül hagyják, hogy a törvényhozás Tiranától Tbilisziig egyre kevésbé alkalmas a párbeszédre, ezért érthető válasznak tartják a bojkottot, ami ugyanakkor erősítheti is a hatalmon levőket. Magyarországon legutóbb a bajkeverő Hadházy Ákos vetette fel októberben, hogy nem biztos, hogy van értelme ellenzékiként a parlamentben politizálni. A jelentésben külön fejezet foglalkozik Kínával, amely a Freedom House szerint egyre nagyobb befolyást gyakorol a térségben. Tádzsikisztántól Szerbiáig számos ország vásárolt Kínától térfigyelő kamerákat és arcfelismerésre alkalmas berendezéseket, miközben Kína a médián és infrastrukturális beruházásokon keresztül is igyekszik erősíteni a pozícióját. Tádzsikisztán, Montenegró és Észak-Macedónia például 41, 39, illetve 20 százalékban Kína felé adósodott el.
A Freedom House szerint megnyugtató, hogy tüntik azért vannak
A Freedom House jelentése ugyanakkor jó példaként említette a zöldmozgalmi törekvéseket és az ezzel kapcsolatos tüntetéseket, amelyek időnként a legszigorúbb rendszerekben is eredményre vezetnek. Fehéroroszországban így sikerült megakadályozni egy gyár felépítését, Kirgizisztánban pedig az uránbányászat folytatását. Bulgáriában a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványhoz vezetett egy vízhiánnyal kapcsolatos korrupciós botrány. Jelentése végén a Freedom House ajánlásokat is megfogalmazott: az Európai Uniónak például azt tanácsolják, hogy a tagállami támogatásokat kössék a demokratikus értékek tiszteletben tartásához, ami legyen fontos szempont a balkáni országokkal kapcsolatban is, ne csak a rövid távú politikai és gazdasági hasznokra figyeljenek. A szerzők szerint nem szabadna az állampolgárok megfigyelésére alkalmas eszközöket eladni a hibrid rezsimeknek és az autoriter államoknak, vagyis Magyarországnak sem. Önmeghatározása szerint a Freedom House egy amerikai központú nonprofit szervezet, ami a csaknem nyolcvan évvel ezelőtti megalapításakor igaz is volt, mára azonban a balliberális propaganda egyik fő csatornája, amely démonizálja a nemzetállamokat, és minden fronton igyekszik hangulatot kelteni.
Forrás: 444.hu/PS; Fotó: Facebook
