Pesti Srácok

A világ múzeumainak 90 százaléka zárt be a járvány miatt

A világ múzeumainak 90 százaléka zárt be a járvány miatt

A múzeumok 90 százalékának átmenetileg be kellett zárnia a koronavírus-járvány miatt – állapította meg az UNESCO új tanulmánya, amely egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy minden nyolcadik múzeumnak számolnia kell vele, hogy talán nem nyit ki többet.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete és a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) által jegyzett tanulmányok szerint a világ múzeumainak 90 százaléka, 85 ezer intézmény zárt be a világjárvány miatt legalább átmenetileg. Ernesto Ottone, az UNESCO kulturális főigazgató-helyettese keddi nyilatkozatában riasztónak nevezte ezeket az adatokat. Mint hozzátette, a probléma minden múzeumot érint, a kicsiket, nagyokat, régen működőket és újonnan létesülteket, függetlenül attól, hogy művészettel vagy tudománnyal foglalkoznak. Számos múzeum került olyan helyzetbe, hogy mivel hónapok óta zárva tart, nincs bevétele, és nem is tudja, hogyan pótolhatná a kiesett összeget, talán nem is fog tudni többé kinyitni.

– mutatott rá a problémára Ottone. Sok olyan nagyszabású kiállítás lett a járvány áldozata, mint például Jan van Eyck flamand mester műveinek genti tárlata, amelyet szinte megnyitása után azonnal be kellett zárni, és mivel sok kép kölcsönben volt a múzeumnál, hiába lehet majd megnyitni az intézményt, az alkotásokat már vissza kellett küldeni. Rómában hasonló dolog történt a Raffaello-kiállítással: három nappal a megnyitása után kellett bezárni, de szerencsére az összegyűjtött munkákat egyben tudták tartani, így a június 2-án újranyitó tárlat augusztus 30-ig megtekinthető. Az összkép azonban elég sötét – fogalmazott az UNESCO és az ICOM közös közleményében, arra hivatkozva, hogy a világ múzeumainak 13 százaléka talán nem is tud többé kinyitni. Mint írták, főleg a szegény országok intézményei vannak veszélyben, de a gazdagabb országok múzeumainak helyzete sem rózsás. Az Európai Múzeumok Szervezeteinek Hálózata szerint a kontinens jelentős idegenforgalmi központjaiban, köztük Párizsban, Amszterdamban vagy Bécsben lévő nagy intézmények bevételeik akár 80 százalékát vesztették el, ami heti több százezer eurós veszteséget jelent. Az amszterdami Stedelijket és Rijksmuseumot vagy a bécsi Kunsthistorischest egy hónap alatt akár 2,5 millió eurós (874 millió forint) veszteség is érhette. Ottone szerint Latin-Amerikában a múzeumok 99,4 százaléka van zárva jelenleg. Először fordul elő a történelemben, hogy egy kontinensen szinte minden múzeum bezárt, és – mint a főigazgató-helyettes jósolta – nagyon nehéz lesz kilábalni a válságból.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.