Pesti Srácok

A világ múzeumainak 90 százaléka zárt be a járvány miatt

A világ múzeumainak 90 százaléka zárt be a járvány miatt

A múzeumok 90 százalékának átmenetileg be kellett zárnia a koronavírus-járvány miatt – állapította meg az UNESCO új tanulmánya, amely egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy minden nyolcadik múzeumnak számolnia kell vele, hogy talán nem nyit ki többet.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete és a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) által jegyzett tanulmányok szerint a világ múzeumainak 90 százaléka, 85 ezer intézmény zárt be a világjárvány miatt legalább átmenetileg. Ernesto Ottone, az UNESCO kulturális főigazgató-helyettese keddi nyilatkozatában riasztónak nevezte ezeket az adatokat. Mint hozzátette, a probléma minden múzeumot érint, a kicsiket, nagyokat, régen működőket és újonnan létesülteket, függetlenül attól, hogy művészettel vagy tudománnyal foglalkoznak. Számos múzeum került olyan helyzetbe, hogy mivel hónapok óta zárva tart, nincs bevétele, és nem is tudja, hogyan pótolhatná a kiesett összeget, talán nem is fog tudni többé kinyitni.

– mutatott rá a problémára Ottone. Sok olyan nagyszabású kiállítás lett a járvány áldozata, mint például Jan van Eyck flamand mester műveinek genti tárlata, amelyet szinte megnyitása után azonnal be kellett zárni, és mivel sok kép kölcsönben volt a múzeumnál, hiába lehet majd megnyitni az intézményt, az alkotásokat már vissza kellett küldeni. Rómában hasonló dolog történt a Raffaello-kiállítással: három nappal a megnyitása után kellett bezárni, de szerencsére az összegyűjtött munkákat egyben tudták tartani, így a június 2-án újranyitó tárlat augusztus 30-ig megtekinthető. Az összkép azonban elég sötét – fogalmazott az UNESCO és az ICOM közös közleményében, arra hivatkozva, hogy a világ múzeumainak 13 százaléka talán nem is tud többé kinyitni. Mint írták, főleg a szegény országok intézményei vannak veszélyben, de a gazdagabb országok múzeumainak helyzete sem rózsás. Az Európai Múzeumok Szervezeteinek Hálózata szerint a kontinens jelentős idegenforgalmi központjaiban, köztük Párizsban, Amszterdamban vagy Bécsben lévő nagy intézmények bevételeik akár 80 százalékát vesztették el, ami heti több százezer eurós veszteséget jelent. Az amszterdami Stedelijket és Rijksmuseumot vagy a bécsi Kunsthistorischest egy hónap alatt akár 2,5 millió eurós (874 millió forint) veszteség is érhette. Ottone szerint Latin-Amerikában a múzeumok 99,4 százaléka van zárva jelenleg. Először fordul elő a történelemben, hogy egy kontinensen szinte minden múzeum bezárt, és – mint a főigazgató-helyettes jósolta – nagyon nehéz lesz kilábalni a válságból.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.