Brüsszel járvány idején is inkább a migránsjogokkal foglalkozik – A határzárak ellen lázítanak a liberálisok
Az Európai Unióban a koronavírus-járványtól függetlenül minden menedékkérőnek joga van kérelmének egyéni elbírálására és teljes hozzáférésre a menekültügyi eljáráshoz – jelentette ki Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának csütörtöki videotanácskozásán.
A svéd biztos kiemelte, hogy közös uniós megközelítésre van szükség a menekült- és bevándorlási politika terén, és minden tagállamnak szolidaritást kell mutatnia e téren. Hozzátette: Olaszországon, Máltán, továbbá most már a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken is újra erősödik a migrációs nyomás. Köszönetét fejezet ki továbbá Luxemburgnak, Németországnak, Portugáliának és Szlovéniának a kísérő nélkül érkezett kiskorú menekültek befogadásáért. Elmondta, hogy folytatódik a legsérülékenyebb helyzetben lévő menekültek áttelepítése a görög szigetekről: az elmúlt két hétben több, mint 1550 főt helyeztek át a tagállami hatóságok. Johansson a szakbizottságban arról is beszélt, hogy az unióban a koronavírus-járvány miatt bevezetett határlezárásoknak fokozatosan véget kell vetni, mivel "ez az állapot tarthatatlan és nem fogadható el".
A szabad mozgás már életünk alapvető tényezője lett. A mostani helyzet arra emlékeztet, milyen volt, amikor még Európa keleti részében nem utazhattak az állampolgárok. Vissza kell térnünk a jövőbe
– hangsúlyozta. Elmondta továbbá, hogy rövid távon a határzárak fokozatos feloldásra kell koncentrálni, és ennek diszkrimináció nélkül kell történnie, tehát egy tagállam nem teheti meg, hogy egy határátkelőt megnyit egy másik ország felé, a többit viszont nem. Hosszú távon pedig a biztos szerint a schengeni rendszer elmélyítését és kibővítését is meg kell tervezni. Johansson sürgette Románia, Bulgária és Horvátország schengeni övezeti csatlakozását, és felhívta a figyelmet arra, hogy a külső határok erősebb védelmére és az unión kívüli országokkal jobb kapcsolatok kialakítására van szükség. A biztos kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány idején megerősödött a kiberbűnözés, mivel a bűnelkövetők nagyon könnyen rájöttek, hogyan lehet a válságból hasznot húzni. Kiemelte, hogy egyes tagállamokban 30 százalékkal megnőtt az igény gyermekek bántalmazását tartalmazó és terjesztő online anyagokra. Hangsúlyozta, hogy a hatóságoknak együtt kell működniük magánvállalatokkal és civil szervezetekkel, hogy hatékonyabb legyen a kiberbűnözők elleni fellépés. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a magánélet védelme nem kerülhet veszélybe a bűnüldözés során.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
