Pesti Srácok

Büntetendővé nyilvánították az uniós zászló meggyalázását Németországban

Büntetendővé nyilvánították az uniós zászló meggyalázását Németországban

A nemzeti jelképek megsértésével egyenlő, büntetendő cselekménnyé nyilvánította a törvényhozás Németországban az Európai Unió (EU) zászlajának nyilvános meggyalázását – jelentették pénteken német hírportálok.

A szövetségi parlament (Bundestag) a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarájának (Bundesrat) kezdeményezésére kiegészítette a büntetőtörvénykönyvet egy bekezdéssel, miszerint három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel kell sújtani a nyilvános helyre kitűzött EU-zászló eltávolítását, valamint a kék mezőben kört alkotó 12 arany színű csillagot ábrázoló lobogó nyilvános megrongálását, felismerhetetlenné tételét vagy megsemmisítését, például elégetését. Ugyanígy büntetendő az EU másik fő jelképe, az európai himnusz – Friedrich Schiller Örömóda című költeményének Ludwig van Beethoven által megzenésített változata – gyalázása.

A módosítás indoklásában kiemelték, hogy a német nemzeti jelképek és más országok nemzeti jelképeinek megsértése bűncselekménynek számít, de az EU jelképeit nem védi a törvény, amin változtatni kell; Németországnak az uniós államok közösségének tagjaként fel kell lépnie az EU alapértékeit megvető cselekményekkel, így az EU jelképei elleni támadásokkal szemben is. Hozzátették, hogy a büntetőjogi szabályozás nem jár az EU "tárgyilagos vagy indokolt kritikájához fűződő jog" korlátozásával.

A javaslatot élesen bírálta a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) frakciója. Álláspontjuk szerint az uniós jelképek meggyalázásának büntetése "szélsőséges beavatkozás a vélemény és a művészet szabadságába". Az EU-s jelképek büntetőjogi védelmére "nincs társadalmi igény", és a szabályozást alkotmányjogilag sem lehet alátámasztani. A frakció ellenjavaslatot nyújtott be, amely az országok jelképeinek védelmére korlátozta volna a büntetőjogi védelmet. A javaslatot a többi frakció leszavazta.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)