Pesti Srácok

Büntetendővé nyilvánították az uniós zászló meggyalázását Németországban

Büntetendővé nyilvánították az uniós zászló meggyalázását Németországban

A nemzeti jelképek megsértésével egyenlő, büntetendő cselekménnyé nyilvánította a törvényhozás Németországban az Európai Unió (EU) zászlajának nyilvános meggyalázását – jelentették pénteken német hírportálok.

A szövetségi parlament (Bundestag) a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarájának (Bundesrat) kezdeményezésére kiegészítette a büntetőtörvénykönyvet egy bekezdéssel, miszerint három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel kell sújtani a nyilvános helyre kitűzött EU-zászló eltávolítását, valamint a kék mezőben kört alkotó 12 arany színű csillagot ábrázoló lobogó nyilvános megrongálását, felismerhetetlenné tételét vagy megsemmisítését, például elégetését. Ugyanígy büntetendő az EU másik fő jelképe, az európai himnusz – Friedrich Schiller Örömóda című költeményének Ludwig van Beethoven által megzenésített változata – gyalázása.

A módosítás indoklásában kiemelték, hogy a német nemzeti jelképek és más országok nemzeti jelképeinek megsértése bűncselekménynek számít, de az EU jelképeit nem védi a törvény, amin változtatni kell; Németországnak az uniós államok közösségének tagjaként fel kell lépnie az EU alapértékeit megvető cselekményekkel, így az EU jelképei elleni támadásokkal szemben is. Hozzátették, hogy a büntetőjogi szabályozás nem jár az EU "tárgyilagos vagy indokolt kritikájához fűződő jog" korlátozásával.

A javaslatot élesen bírálta a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) frakciója. Álláspontjuk szerint az uniós jelképek meggyalázásának büntetése "szélsőséges beavatkozás a vélemény és a művészet szabadságába". Az EU-s jelképek büntetőjogi védelmére "nincs társadalmi igény", és a szabályozást alkotmányjogilag sem lehet alátámasztani. A frakció ellenjavaslatot nyújtott be, amely az országok jelképeinek védelmére korlátozta volna a büntetőjogi védelmet. A javaslatot a többi frakció leszavazta.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.