Pesti Srácok

Négy ország ellenzi a német-francia helyreállítási alapról szóló javaslatot

Négy ország ellenzi a német-francia helyreállítási alapról szóló javaslatot

Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia alternatív javaslatot nyújtott be a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak ellensúlyozására a hét elején ismertetett, német-francia kezdeményezésű helyreállítási alappal szemben – írta a dpa német hírügynökség szombaton.

A magukat takarékos négyeknek nevező országok egy olyan rendkívüli alap létrehozását javasolták két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait szenvedő európai gazdaságot. A pénz – amelynek összegét nem pontosították – az Európai Bizottság pénzpiaci közvetítésével kerülne a tagállamokhoz alacsony kamatozású hitelek formájában. A hiteleket a gazdaság és az egészségügy jövőbeli ellenállóképességének javítására, illetve gazdasági újjáépítésre lehetne fordítani. A négy ország megerősítette: ellenzi a német-francia javaslatot, amely az adósságok közösségi megosztásával és az uniós költségvetés emelkedésével járna.

Németország és Franciaország hétfőn egy 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását ajánlotta a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. A német-francia felvetés szerint az alap forrásait az EU-s szerződések módosítása nélkül, a közös költségvetésről szóló szabályoknak megfelelően teremtenék elő, és az alapot az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésébe – úgynevezett többéves pénzügyi keretébe – ágyazva működtetnék. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazásával felvesz 500 milliárd euró hitelt, amelyet a ciklus első éveire összpontosítva költenének el, hogy a gazdaság minél hamarabb túljusson a válságon. A hitelt a tagországok közösen, több ciklusra elnyújtva törlesztenék, megemelt költségvetési befizetés formájában. A törlesztési terheket ugyanolyan arányban kellene megosztani, mint eddig a költségvetési befizetéseket, a hitelfelvétellel szerzett forrást viszont rászorultsági alapon osztanák el, vagyis a válságot leginkább megszenvedő tagországok és ágazatok kapnák a legtöbb támogatást, amelyet esetenként vissza sem kellene fizetniük. A terv megvalósításához mind a 27 európai uniós tagállam beleegyezése szükséges.

Sebastian Kurz osztrák kancellár határozottan bírálta a francia-német felvetést.

PestiSracok facebook image

– mondta Kurz a német közszolgálati rádiónak szombaton.

Az Európai Bizottság feladata az, hogy egy mindenkinek megfelelő modellt alkosson a javaslatokból. A bizottság május 27-én ismerteti a 2021-2027-es költségvetési időszak újratervezett verzióját, amely magában foglalja majd a koronavírus-járvány miatt mélyrepülésbe került gazdaság beindítására vonatkozó terveket.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/EPA/Julien Warnand

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!