NMHH: Kelet-Közép-Európa távközlési piacát kevésbé érintheti a válság

A hatóság az MTI-nek küldött csütörtöki elemzése kiemeli: többek között nemzetközi elemzőcégek előrejelzéseit és távközlési vállalatok elemzéseit alapul véve az NMHH a járvány kitörése óta rendszeresen készít összefoglalókat a hírközlési piac alakulásáról.

Az Analysys Mason kutatóintézet májusi előrejelzései nemzetközi szinten a távközlési cégek jövőbeli piaci lehetőségeit három forgatókönyv szerint vázolják fel. Az optimista verzió szerint 2020 végére lesz hatékony koronavírus-ellenszer, egyik gazdasági térséget sem éri túlzottan a válság okozta kiesés és körülbelül egy év után helyre is áll a piac. A második, realista forgatókönyv – amely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisi, 2020-ra és 2021-re vetített előrejelzéseit veszi alapul – legalább két évre becsüli azt az időt, amely a gazdasági visszaépüléshez szükséges. A harmadik, pesszimista variáns elhúzódó visszaeséssel számol, amelyben a járvány második hulláma is akadályozza az élet normalizálódását, emellett más, instabilitást jelentő eseményeket is feltételez, mindezek alapján pedig a 2008-ashoz hasonló gazdasági válságot jósol – írta az NMHH.

A forgatókönyvek alapja az éves GDP alakulása: az intézet prognózisa szerint a világ teljes távközlési ágazatára nézve a bevételekre eredetileg jósolt 1,8 százalékos növekedés helyett kizárólag csökkenésre lehet készülni. Ez verziónként 2,5 százalékos, 4,1 százalékos vagy 5,7 százalékos lehet. Csak Kelet-Közép-Európát nézve a három szcenárió szerint 0,5 százalékos, 2,7 százalékos és 4 százalékos visszaesést feltételeznek. Mint írták, mindhárom verzióban a legtöbb távközlési szegmens veszteségeknek néz elébe; ilyenek például az üzleti mobil és helyhez kötött szektorok, de például a videoszolgáltatás is. Az üzleti infokommunikációs technológia (ICT) vagy a dolgok internetje (IoT) ugyan növekedést mutathatnak, de távközlési bevétel szempontjából ezek eddig sem voltak mérvadó területek.

Az előrejelzés a világátlaghoz képest Kelet-Közép-Európa régiójánál több pozitívumot is említ. Az egyik legszembetűnőbb eltérés, hogy a fizetős TV- és videoszolgáltatási piac a járvány ellenére sem csökken majd, még a szigorú forgatókönyv szerint sem. A visszaesések mértéktartóbbnak tűnnek, és 2020-ra a lakossági helyhez kötött piac előrejelzése is növekedést mutat. Azonban a digitális gazdaság még olyannyira minimális szerepet játszik a régióban, hogy gyakorlatilag nem is tényező – közölték.

Egy másik elemzőcég, a Counterpoint Research első negyedéves jelentése szerint a mobiltelefon-értékesítés piacán a 2019 első negyedéves eladások száma még 341 millió volt, ezzel szemben az idei első negyedévben 295 millió okostelefon talált gazdára, ami 13,5 százalékos visszaesés. Ebben – a jelentés szerint – nincsen semmi meglepő. Egyrészt a készülékeket jórészt Kínában gyártják, és az ottani gyárleállások miatt csökken az eladható mobilok száma. Másrészt egy ilyen, gazdasági szempontból nehéz helyzetben az emberek és a cégek nagy része súlyosabb problémákkal küzd annál, hogy korszerűbbre cserélje mobilkészülékét – mutat rá a közleményben az NMHH. A piac 20 százalékát a Samsung uralja 59 millió eladott telefonnal, de eladási értékei 18 százalékot estek vissza. Mivel a cégnek Kínában nincs piaca, viszont az Egyesült Államokban jelentősek az érdekeltségei, így ebben a visszaesésben valószínűleg a márciusi értékesítések játszottak szerepet. A második helyen 49 millió eladott készülékkel a Huawei áll, amelynél 17 százalékos a visszaesés, amiben az Egyesült Államok politikai beavatkozása is szerepet játszhatott. A harmadik helyen az Apple áll, viszont a 40 milliós érték a tavalyi 42 millióhoz képest szinte rózsás, a visszaesés "csak" 4,8 százalékos. A cég ezzel a világ 13,6 százalékát látja el okostelefonnal – olvasható az ágazati elemzésben.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre