Pesti Srácok

Osztrák államfő: A koronavírus okozta válságra közösen kell válaszokat találni

Osztrák államfő: A koronavírus okozta válságra közösen kell válaszokat találni
Der Wahlsieger Alexander Van der Bellen am Wahlfest fuer Van der Bellen am Sonntag, 04. Dezember 2016, anlaesslich der Bundespraesidenten Stichwahl-Wiederholung in Wien. (APA/ROLAND SCHLAGER

A koronavírus okozta válságra közösen kell válaszokat találni – jelentette ki Alexander Van der Bellen osztrák államfő csütörtökön, Bécsben, Ausztria európai uniós csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából tartott beszédében. Az elnök ugyanakkor figyelmeztette a tagállamokat egy esetleges szétesés veszélyére.

- jelentette ki Van der Bellen. Úgy vélte, hogy a koronavírus-járvány okozta válság idején nem tapasztalható a szükséges egység a közösségen belül, éppen ezért óvott attól a "megbocsáthatatlan hibától", hogy bekövetkezzék a szétesés. Ausztria csatlakozását "sikertörténetként" jellemezte", amely mint fogalmazott "bizonyíthatóan nagyon sok pozitívumot" eredményezett. Az államfő ugyanakkor a II. világháborút követő időszak egyik legnagyobb kihívásának nevezte a koronavírus-járványt. Hangsúlyozta, hogy az ilyen kihívásokat nem lehet a nemzetállamok határain belül leküzdeni. Az államfő szerint már a válság kezdetén hiányzott olykor az "európai szellemiség". Az újrakezdés szerinte olyan kihívásokat jelent, amelyek megoldásához új utakat kell keresni szögezte le. Példaként említette az államfő a munkanélküliséget, a fenyegető szociális válságot, de kérdés az is szerinte, hogyan alakítsák a globalizációt.

PestiSracok facebook image

tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezekre a kérdésekre közösen kell választ találni, és legfőképp európai válaszokat.

Ausztriában 1994. június 12-én tartottak népszavazást az ország uniós csatlakozásáról. A szavazáson 82,3 százalékos részvételi arány mellett a túlnyomó többség, 66,6 százalék szavazott igennel. A parlament végül november 11-én szavazta meg a csatlakozást. Ausztria 1995. január 1-jén lépett be az Európai Unióba.

Forrás: MTI; Fotó: APA/Roland Schlager

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.