Pesti Srácok

Osztrák államfő: A koronavírus okozta válságra közösen kell válaszokat találni

Osztrák államfő: A koronavírus okozta válságra közösen kell válaszokat találni
Der Wahlsieger Alexander Van der Bellen am Wahlfest fuer Van der Bellen am Sonntag, 04. Dezember 2016, anlaesslich der Bundespraesidenten Stichwahl-Wiederholung in Wien. (APA/ROLAND SCHLAGER

A koronavírus okozta válságra közösen kell válaszokat találni – jelentette ki Alexander Van der Bellen osztrák államfő csütörtökön, Bécsben, Ausztria európai uniós csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából tartott beszédében. Az elnök ugyanakkor figyelmeztette a tagállamokat egy esetleges szétesés veszélyére.

- jelentette ki Van der Bellen. Úgy vélte, hogy a koronavírus-járvány okozta válság idején nem tapasztalható a szükséges egység a közösségen belül, éppen ezért óvott attól a "megbocsáthatatlan hibától", hogy bekövetkezzék a szétesés. Ausztria csatlakozását "sikertörténetként" jellemezte", amely mint fogalmazott "bizonyíthatóan nagyon sok pozitívumot" eredményezett. Az államfő ugyanakkor a II. világháborút követő időszak egyik legnagyobb kihívásának nevezte a koronavírus-járványt. Hangsúlyozta, hogy az ilyen kihívásokat nem lehet a nemzetállamok határain belül leküzdeni. Az államfő szerint már a válság kezdetén hiányzott olykor az "európai szellemiség". Az újrakezdés szerinte olyan kihívásokat jelent, amelyek megoldásához új utakat kell keresni szögezte le. Példaként említette az államfő a munkanélküliséget, a fenyegető szociális válságot, de kérdés az is szerinte, hogyan alakítsák a globalizációt.

PestiSracok facebook image

tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezekre a kérdésekre közösen kell választ találni, és legfőképp európai válaszokat.

Ausztriában 1994. június 12-én tartottak népszavazást az ország uniós csatlakozásáról. A szavazáson 82,3 százalékos részvételi arány mellett a túlnyomó többség, 66,6 százalék szavazott igennel. A parlament végül november 11-én szavazta meg a csatlakozást. Ausztria 1995. január 1-jén lépett be az Európai Unióba.

Forrás: MTI; Fotó: APA/Roland Schlager

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.