Pesti Srácok

Rekordok dőlnek meg: tombol a járvány több latin-amerikai országban

Rekordok dőlnek meg: tombol a járvány több latin-amerikai országban

Tombol a koronavírus-járvány több latin-amerikai országban: Mexikóban a halálozások, Argentínában és Kolumbiában az új esetek naponta regisztrált számának rekordja dőlt meg szerdán.

A nagyjából 126 millió lakosú Mexikóban újabb 353 halálesetről számoltak be, ami a legmagasabb, amelyet egy nap során feljegyeztek a járvány február végi kezdete óta. Az országban 1997 újabb koronavírus-fertőzöttet regisztráltak. Mexikóban eddig 3926-an haltak bele a fertőzésbe, és 38 324 koronavírus-fertőzéses esetet regisztráltak. Ezen kívül 277, gyaníthatóan koronavírus-fertőzés okozta halálesetet tartanak nyilván; ezek igazolására egyelőre a laboratóriumi eredményekre várnak. Az egészségügyi hatóságok szerint további 22 980 gyaníthatóan koronavírus-fertőzött van az országban, akik esetében szintén a laboratóriumi vizsgálatok eredményeire várnak. A kormány szerdán ismertette a járvány miatti korlátozások lazítására vonatkozó tervét, leszögezve, hogy annak alkalmazása "önkéntes alapú", nem kötelező érvényű sem az állampolgárokra, sem a regionális hatóságokra nézve. A tervezet szerint Mexikó május 18-án újraindítja gépjármű-, bánya- és építőiparát, és június 1-től megkezdi a korlátozó intézkedések fokozatos feloldását a járványügyi helyzettől függően. Áprilisban felfüggesztették a nem alapvető fontosságú gazdasági tevékenységeket, de nem határoztak meg szankciókat azokkal a cégekkel szemben, amelyek nyitva tartottak. Andrés Manuel López Obrador elnök mindazonáltal otthonmaradásra kérte a lakosságot.

Kolumbiában 659 újabb koronavírus-fertőzöttről számoltak be, ami rekordnak számít. A hatóságok 14 újabb halottról adtak hírt, így 493-ra nőtt a fertőzésből eredő halálesetek száma az országban; a regisztrált fertőzöttek száma 12 272. Iván Duque kolumbiai államfő bejelentette, hogy a járvány fékezése érdekében fokozzák a katonai jelenlétet a kolumbiai-brazíliai-perui hármashatár közelében lévő Leticia városban, ahol 743 fertőzöttet és 26 halálesetet jegyeztek fel.

A kolumbiai bevándorlási hivatal keddi közlése szerint több, mint 52 ezer venezuelai állampolgár tért önként haza Kolumbiából azóta, hogy korlátozásokat vezettek be a járvány terjedése ellen. Kolumbia a legfőbb úti célja a gazdasági válság és belpolitikai felfordulás elől menekülő venezuelaiaknak, akik közül mintegy 1,8 millióan menekültek a szomszédos országba, ahol a karantén miatt számos bevándorló munka nélkül maradt, és ennek következtében tízezrek döntöttek a hazatérés mellett. Nicolás Maduro venezuelai elnök eközben bejelentette a járvány miatt március 13-án elrendelt rendkívüli állapot meghosszabbítását június 13-ig. Venezuelában eddig 423 koronavírus-fertőzöttről és a fertőzésből eredő 10 halálesetről számoltak be.

PestiSracok facebook image

Kolumbiához hasonlóan Argentínában is megdőlt a naponta regisztrált új fertőzöttek száma: 285 újabb esetről számoltak be, ezzel 6563-ra nőtt az eddig feljegyzett fertőzöttek száma az országban. Az egészségügyi tárca kedden újabb öt halálesetről számolt be, így már 319-re nőtt a halottak száma Argentínában.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/EPA/EFE/Edson Lopes JR

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.