Pesti Srácok

Szerbiába és Boszniába csak negatív koronavírus-teszttel lehet belépni

Szerbiába és Boszniába csak negatív koronavírus-teszttel lehet belépni

Több balkáni ország is enyhít a korlátozó intézkedéseken. Szerbiába és Boszniába be lehet lépni; ahhoz mindössze egy negatív koronavírus-teszt és persze a kötelező úti okmányok szükségesek.

Szerbiában egy nap alatt 95-tel, 9943-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Az ország március közepén lezárta határait, a hazatérő szerb állampolgárokat pedig 14, illetve 28 napos karantén alá helyezték. Azóta módosítottak a rendeleten: lehetővé vált a határ mentén élők és dolgozók ingázása, pénteken pedig a kormány válságstábja úgy döntött, a karantén-kötelezettség alól mentesülnek mindazok az országba lépők, akik rendelkeznek 72 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-teszttel. A jövő héttől újra lehet misézni a templomokban, és legfeljebb 50 ember részvételével szertartások is megtarthatók.

Koszovóban az utóbbi 24 órában eggyel, 862-re nőtt a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma. A kis nyugat-balkáni országban a belpolitikai patthelyzet ellenére kampányolás folyik. A kormány még március végén bukott el a bizalmi szavazáson, azóta azonban nem választottak új miniszterelnököt; a köztársasági elnök felkért ugyan egy politikust, hogy vezesse a kormányt, ám lépését az alkotmánybíróság május végéig felfüggesztette, így június előtt biztosan nem lesz új kormánya Koszovónak. A távozó miniszterelnök szerint új választásokat kell kiírni, erre azonban a koronavírus-járvány miatt egyelőre nincs lehetőség.

Észak-Macedóniában péntekről szombatra 14-gyel, 1586-ra nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Enyhített az éjszakai kijárási tilalmon a kormány, és már nem 16, hanem 19 órától másnap reggel 5 tilos az utcára lépni az országban, ahol fokozatosan indul újra az élet. Az egészségügyi miniszter megismételte már a járvány kitörésekor is hangoztatott álláspontját, miszerint kétezer fertőzöttre lehet számítani a járvány lecsengéséig.

PestiSracok facebook image

Montenegróban három napja nem jelentettek új esetet. Május 11-től helyreáll az egészségügyi ellátás, már nemcsak a legsürgősebb eseteket látják majd el. Emellett a templomokat is újranyitják, az elővigyázatossági intézkedéseket azonban ott is be kell tartani. A parlamenti választásokat július vége és szeptember eleje között tartják meg, addigra minden számítás szerint lecseng a koronavírus-járvány, és még nem jelenik meg a járvány második hulláma.

Bosznia-Hercegovinában szombatra 2027-ről 2070-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. Az ország többségében szerbek lakta országrészében, a boszniai Szerb Köztársaságban szombattól visszavonták a lakhelyelhagyási tilalmat, és a szükségállapot is megszűnik május 20-ig. A védőmaszkok használata azonban nyilvános helyen továbbra is kötelező. Az ország másik, többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban május 11-től tér vissza az élet a normális kerékvágásba: megnyílnak a hivatalok, elindul a tömegközlekedés, és várhatóan újranyitnak az óvodák, a fogorvosi rendelők és a vendéglátóhelyek is. Az országban dolgozó vagy céget vezető külföldiek csak akkor léphetnek be, ha rendelkeznek 48 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-teszttel, illetve meghívólevéllel az adott vállalattól.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.