Pesti Srácok

Vidéken a legtöbb egyházmegyében újra tartanak nyilvános szentmisét

Vidéken a legtöbb egyházmegyében újra tartanak nyilvános szentmisét

Vidéken a legtöbb egyházmegyében - szigorú előírások betartásával - újra tarnak nyilvános szentmiséket, az Esztergom-Budapesti és a Székesfehérvári Egyházmegyében, valamint a Váci Egyházmegye Pest megyei területén továbbra sem. A hétfőn életbe lépő, a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat vidéken enyhítő, Budapesten és Pest megyében fenntartó kormányrendelet megengedi a vallási szertartások tartását, ugyanakkor a védőtávolság megtartását előírja a szertartásokon is. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia korábban arról tájékoztatott, hogy a nyilvános szertartások engedélyezéséről a megyés püspökök döntenek.

Az MTI-hez eljuttatott, a Magyar Kurír portálon, valamint az egyházmegyék honlapján közzétett rendelkezések szerint a legtöbb egyházmegyében újra tartanak nyilvános szentmiséket, általában vasárnap és hétköznap is. Ugyanakkor azt kérik, hogy a hívek tartsanak egymástól másfél-kétméteres távolságot, viseljenek maszkot, csak kézbe áldozzanak és kerüljék a közvetlen érintkezés minden formáját. A szenteltvíztartók továbbra is üresek maradnak, és a templom bejáratánál kézfertőtlenítőt helyeznek el. Egyes püspökök kérik, mások előírják a 65 évesnél idősebbek távol maradását.

Azokban a templomokban, ahol nem megoldható a rendszeres fertőtlenítés, illetve a hívek közötti védőtávolság megtartása, továbbra sem engedélyezik a nyilvános miséket. A legtöbb egyházmegyei előírás javasolja a szabadtéri misék tartását, kivéve a Váci Egyházmegyét, ahol tilos szabadtéri misét tartani az egyházmegye Pest megyén kívüli területén is. A kormányrendelet szerint a Budapestre és Pest megyére vonatkozó, érvényben maradó korlátozások három egyházmegyét érintenek. Közülük az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Székesfehérvári Egyházmegye teljes területén a Váci Egyházmegyének pedig csak a Pest megyében lévő területén tiltják továbbra is a püspökök a nyilvános miséket.

A teljes egyházmegyében érvényben maradó tiltást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök is azzal indokolta, hogy nem akar különbséget tenni az egyházmegyében található plébániák között. Spányi Antal indoklásában az is szerepel, hogy Budapest és Pest megye után Fejér megyében a legmagasabb a fertőzöttek száma, valamint, hogy az "egyházmegye el szeretné kerülni a miseturizmus jelenség megerősödését más egyházmegyékből vagy plébániákról, mivel ez komoly járványügyi veszélyforrást jelentene a helyi hívő közösségre, és feszültséget okozna a helyi lakosság körében".

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó:MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.