A magyarok többsége szerint nem igaz, hogy hazánk rendőrállam volna

Az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában kitört politikai tiltakozások és zavargások kapcsán a rendvédelmi szervek a kritika kereszttüzébe kerültek. A nyílt társadalmat támogató baloldali szervezetek és politikusok a rendőrség szerepének, funkciójának felülvizsgálata, a rendőri állomány méretének korlátozása mellett lobbiznak (az USA-ban például a „Defund the Police” vagy az „Abolish the Police” céljai mellett). A nyomásgyakorlásnak engedve az Egyesült Államokban a minneapolisi önkormányzat feloszlatta a rendőrséget, Seattle elfoglalt városrészében pedig fegyveres demonstrálók rendőröktől mentes „autonóm zónát” kiáltottak ki. Brüsszelben a napokban egy tüntetés résztvevői rendőrautókat támadtak meg és dobáltak kövekkel. Hasonló jelenségek figyelhetők meg más európai nagyvárosokban is. A történelmi fejleményekre tekintettel a Századvég megvizsgálta, hogy Magyarországon az említett attitűdök mennyiben vannak jelen a rendőri erőkkel kapcsolatban, kitérve a magyarok rendőrségbe vetett bizalmára, illetve a szervezet munkájának lakossági megítélésére.

A kutatás alapján kijelenthető, hogy hazánkban a vizsgált intézmények (rendőrség, bíróság, ügyészség, országgyűlés) közül a rendőri szervekben bíznak a legtöbben: a megkérdezettek közel háromnegyede (73 százaléka) vélekedik így, és pusztán a 24 százalékuk fogalmazott meg eltérő véleményt. Ezzel összhangban a válaszadók közel négyötöde (79 százaléka) elégedett a magyar rendőrség munkájával; 17 százalékuk helyezkedett arra az álláspontra, hogy a szóban forgó hatóság nem végzi megfelelően a tevékenységét – áll a kutatásban.

A felmérés a rendőrség intézkedéseivel kapcsolatos véleményeket is vizsgálta. A kutatás eredményei alapján a megkérdezettek négyötöde (80 százaléka) szerint nem felel meg a valóságnak az a magyar sajtóban is megjelent állítás, hogy „Magyarországon a rendőrök indokolatlanul erőszakosan lépnének fel az intézkedések során”, és mindössze a 14 százalékuk ítéli meg eltérően ezt a kérdést. Még nagyobb az elutasítottsága (82 százalék) annak a felvetésnek, miszerint hazánk „rendőrállam volna, ahol túlzott hatalma van a rendvédelmi szerveknek”; csupán a válaszadók 13 százaléka sokallja a rendőrség jogosítványait. A lakosság többsége több rendőrt látna szívesen az utcákon: a magyarok kétharmada növelné a rendőri állomány létszámát és jelenlétét, míg a 30 százalékuk szerint erre nincs szükség.

A rend fenntartásához és a köznyugalom megőrzéséhez elengedhetetlen a rendőrség megfelelő finanszírozásának biztosítása, ennek ellenére New York és Los Angeles baloldali vezetése csökkenti az említett hatóságok költségvetését. Magyarországon hasonló kezdeményezések teljesen ellentétesek lennének a többség akaratával. A felmérés alapján kijelenthető, hogy a magyar társadalom összességében rendpárti és a rendőri szervek oldalán áll: a megkérdezettek 88 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy – amerikai mintára – „Magyarországon is csökkenteni kellene a rendőrség (állami) finanszírozását”, valamint hasonló arányban vélik úgy a válaszadók, hogy a szóban forgó lépés a bűnözés fokozottabb elterjedésével járna. Ezen felül a Századvég 2019. őszi, a lakosság értékrendjét vizsgáló kutatása szerint a magyar társadalom túlnyomó többsége kiemelten fontosnak tartja az olyan, renddel összefüggő tényezőket, mint a biztonság, a szabályok követése vagy az engedelmesség. E megállapítást nemzetközi összehasonlító vizsgálatok is megerősítik: Európa 30 vizsgált országából 4 értékrendbeli válaszlehetőség közül a magyarok 41,7 százaléka választotta a rend fenntartását a legfontosabb célnak; ezzel Magyarország a felső kétharmadba került.

Forrás: Századvég; Fotó: MTI