Pesti Srácok

A magyarok többsége szerint nem igaz, hogy hazánk rendőrállam volna

A magyarok többsége szerint nem igaz, hogy hazánk rendőrállam volna

A Századvég legújabb kutatásából kiderül, hogy a magyarok közül a legtöbben a rendőri szervekben bíznak, sőt, a válaszadók közel négyötöde elégedett is a magyar rendőrség munkájával. A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek több, mint nyolcvan százaléka elutasítja azt a felvetést, miszerint hazánk rendőrállam volna, ahol túlzott hatalma van a rendvédelmi szerveknek.

Az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában kitört politikai tiltakozások és zavargások kapcsán a rendvédelmi szervek a kritika kereszttüzébe kerültek. A nyílt társadalmat támogató baloldali szervezetek és politikusok a rendőrség szerepének, funkciójának felülvizsgálata, a rendőri állomány méretének korlátozása mellett lobbiznak (az USA-ban például a „Defund the Police” vagy az „Abolish the Police” céljai mellett). A nyomásgyakorlásnak engedve az Egyesült Államokban a minneapolisi önkormányzat feloszlatta a rendőrséget, Seattle elfoglalt városrészében pedig fegyveres demonstrálók rendőröktől mentes „autonóm zónát” kiáltottak ki. Brüsszelben a napokban egy tüntetés résztvevői rendőrautókat támadtak meg és dobáltak kövekkel. Hasonló jelenségek figyelhetők meg más európai nagyvárosokban is. A történelmi fejleményekre tekintettel a Századvég megvizsgálta, hogy Magyarországon az említett attitűdök mennyiben vannak jelen a rendőri erőkkel kapcsolatban, kitérve a magyarok rendőrségbe vetett bizalmára, illetve a szervezet munkájának lakossági megítélésére.

A kutatás alapján kijelenthető, hogy hazánkban a vizsgált intézmények (rendőrség, bíróság, ügyészség, országgyűlés) közül a rendőri szervekben bíznak a legtöbben: a megkérdezettek közel háromnegyede (73 százaléka) vélekedik így, és pusztán a 24 százalékuk fogalmazott meg eltérő véleményt. Ezzel összhangban a válaszadók közel négyötöde (79 százaléka) elégedett a magyar rendőrség munkájával; 17 százalékuk helyezkedett arra az álláspontra, hogy a szóban forgó hatóság nem végzi megfelelően a tevékenységét – áll a kutatásban.

A felmérés a rendőrség intézkedéseivel kapcsolatos véleményeket is vizsgálta. A kutatás eredményei alapján a megkérdezettek négyötöde (80 százaléka) szerint nem felel meg a valóságnak az a magyar sajtóban is megjelent állítás, hogy „Magyarországon a rendőrök indokolatlanul erőszakosan lépnének fel az intézkedések során”, és mindössze a 14 százalékuk ítéli meg eltérően ezt a kérdést. Még nagyobb az elutasítottsága (82 százalék) annak a felvetésnek, miszerint hazánk „rendőrállam volna, ahol túlzott hatalma van a rendvédelmi szerveknek”; csupán a válaszadók 13 százaléka sokallja a rendőrség jogosítványait. A lakosság többsége több rendőrt látna szívesen az utcákon: a magyarok kétharmada növelné a rendőri állomány létszámát és jelenlétét, míg a 30 százalékuk szerint erre nincs szükség.

PestiSracok facebook image

A rend fenntartásához és a köznyugalom megőrzéséhez elengedhetetlen a rendőrség megfelelő finanszírozásának biztosítása, ennek ellenére New York és Los Angeles baloldali vezetése csökkenti az említett hatóságok költségvetését. Magyarországon hasonló kezdeményezések teljesen ellentétesek lennének a többség akaratával. A felmérés alapján kijelenthető, hogy a magyar társadalom összességében rendpárti és a rendőri szervek oldalán áll: a megkérdezettek 88 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy – amerikai mintára – „Magyarországon is csökkenteni kellene a rendőrség (állami) finanszírozását”, valamint hasonló arányban vélik úgy a válaszadók, hogy a szóban forgó lépés a bűnözés fokozottabb elterjedésével járna. Ezen felül a Századvég 2019. őszi, a lakosság értékrendjét vizsgáló kutatása szerint a magyar társadalom túlnyomó többsége kiemelten fontosnak tartja az olyan, renddel összefüggő tényezőket, mint a biztonság, a szabályok követése vagy az engedelmesség. E megállapítást nemzetközi összehasonlító vizsgálatok is megerősítik: Európa 30 vizsgált országából 4 értékrendbeli válaszlehetőség közül a magyarok 41,7 százaléka választotta a rend fenntartását a legfontosabb célnak; ezzel Magyarország a felső kétharmadba került.

Forrás: Századvég; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.