Pesti Srácok

A Soros-birodalom Észak-Macedóniát is megszállta – A XXI. Század Intézet elemzése

A Soros-birodalom Észak-Macedóniát is megszállta – A XXI. Század Intézet elemzése

Az „Európa kapujaként” emlegetett országot már hosszú idő óta komoly belső etnikai és politikai feszültségek teszik instabillá, amit rendre kihasznál vagy éppen súlyosbít, sőt elő is idéz az elmúlt harminc évben felépített „Soros-birodalom” élén álló milliárdos. Soros György több olyan konfliktusban is kulcsszerepet játszott, amelyek nagymértékben alakították Macedónia belpolitikai folyamatait – írja a XXI. Század Intézet legújabb tanulmányában.

A XXI. Század Intézet A Soros-birodalom születése című elemzése után ezúttal Soros György harminc éve tartó észak-macedóniai tevékenységét vizsgálta meg, azokra az eseményekre koncentrálva, amelyek döntően befolyásolták az ország belpolitikai folyamatait. Az elemzésükben rámutatnak arra, hogy Morton Abramowitz, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért elnöke már egy 1994-es interjú során úgy vélekedett Soros Györgyről, hogy ő „az egyetlen ember az Egyesült Államokban, akinek saját külpolitikája van, és érvényre is tudja juttatni azt”. Szavait jól tükrözi, hogy a milliárdos 1993-ra – alig tíz év alatt – 23 országra tudta kiterjeszteni befolyását, amelyekben szervezetei több, mint 300 millió dollárt költöttek a „nyílt társadalom” építésére, és amellyel Soros alig pár év alatt megkerülhetetlen személlyé vált a közép- és kelet-európai térségben. Matyi Tamás, az intézet kutatója elemzésében kiemeli:

Észak-Macedónia helyzetét nehezíti az illegális migráció nyomása és a görög szomszédjával kapcsolatban továbbra is fennálló feszültség. A milliárdos itt érvényesített befolyása 28 éve alatt képes volt kedvezőtlenül alakítani az ország politikai és gazdasági folyamatait, ezzel pedig jelentősen hozzájárult az ország, sőt, a térség destabilizálásához. Soros hatalmát jól tükrözi, hogy 2016-ig körülbelül hatvan hozzá köthető „civil szervezet” alakult az országban. Céljait szolgálta a Gruevszki-kormányzat megbuktatása is, amelyben szintén fontos szerepe volt Soros György szervezeteinek. Zoran Zaev hatalomra kerülésével, a civil szférán keresztül érvényesített indirekt befolyás után immár a politikai döntésekben közvetlenül is jelen lévő Soros hatalma az országban nagyobb, mint valaha – írják összefoglalójukban.

A teljes elemzés az intézet honlapján olvasható!

PestiSracok facebook image

Vezető kép: Anadolu Agency/Getty Images Hungary

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!