Pesti Srácok

Észtország és Litvánia részlegesen megnyitotta határait további európai országok előtt

Észtország és Litvánia részlegesen megnyitotta határait további európai országok előtt

Észtország és Litvánia hétfőn megnyitotta határait azon európai országok előtt, ahonnan alacsony számú koronavírus-fertőzöttet jelentettek. A tallinni és vilniusi kormányok döntése értelmében az uniós tagállamok, a schengeni övezethez tartozó országok és Nagy-Britannia állampolgárai utazhatnak be. A kötelező kéthetes karantén csak azon országok állampolgáraira vonatkozik, ahol a fertőzöttek száma meghaladja a százezer emberre jutó 15 esetet.

A litván és az észt külügyminisztérium közlése szerint, jelenleg 24 ország állampolgárai esetében nem áll fenn karanténkötelezettség. A listát hetente frissítik. A két balti ország állampolgárai is további lazításoknak örvendhetnek a nyilvános tömegrendezvényekre vonatkozó szabályok és a vendéglátóipari egységek, éttermek, bárok és éjszakai szórakozóhelyek hosszabb nyitvatartása szempontjából. Június elsejével ugyanis engedélyezték a legfeljebb száz fős beltéri rendezvényeket a távolságtartásra és higiéniára vonatkozó szabályok betartásával. Litvániában ezen felül 300-ban maximalizálták a kültéri rendezvények résztvevőinek számát a kötelező maszkviselés mellett.

A balti országok a pandémiára hivatkozva március közepén lezárták határaikat. A járványügyi intézkedésekkel mindhárom országban sikerült alacsonyan tartani az új fertőzöttek számát. Litvánia, Lettország és Észtország először egymás között, később a szomszédos Finnországgal és Lengyelországgal közös határait is megnyitotta.

A 2,8 millió lakosú Litvániában eddig 1678 fertőzöttet jelentettek, akik közül 70-en hunytak el. A csaknem kétmillió lakosú szomszédos Lettországban 1066 az azonosított fertőzöttek és 24 az elhunytak száma. Az 1,3 millió lakosú Észtországban 1870 a regisztrált fertőzöttek száma és a járvány 68 ember életét követelte.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó:MTI/Balázs Attila

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.