Pesti Srácok

Franciaországban hétfőn újranyithatnak a mozik

Franciaországban hétfőn újranyithatnak a mozik

A koronavírus-járvány miatti korlátozások újabb enyhítéseként Franciaországban hétfőn újranyithatnak a mozik, a szabadidőközpontok, a kaszinók, és ismét engedélyezett a csapatjátékok űzése, július 11-től pedig a stadionokban is megengedett legfeljebb ötezer látogatót befogadó rendezvények szervezése.

A francia kormány szombaton kiadott közleménye szerint a Covid-19-fertőzés okozta járványügyi helyzet javulása miatt újabb korlátozások feloldását rendeli el a szigorú egészségügyi szabályok betartása mellett. A csapatsportokat ezentúl edzőtermekben és stadionokban is lehet űzni, csak a küzdősportok gyakorlása tiltott továbbra is, de azok helyzetét még a szeptemberi tanévkezdés előtt felülvizsgálja a kormány. A rendkívüli egészségügyi állapot július 10-én ér véget, és másnaptól a stadionok nemcsak sportolókat, hanem közönséget is fogadhatnak ötezer főig, ahogy engedélyezett lesz a lóversenypályák megnyitása is. A járványmutatók összességében jó irányban haladnak, de az óvatosság az egész országban érvényes marad – írta közleményében a miniszterelnöki hivatal.

A kormány azt is jelezte: július közepén születhet döntés arról, hogy augusztus közepétől lehetséges-e további enyhítés a sportvilágban, mégpedig a labdarúgó-bajnokság mérkőzéseinek beindításával. Az európai topbajnokságok közül egyedüliként a Ligue 1-et nyilvánították befejezettnek áprilisban, a francia élvonal bajnokának a Paris Saint-Germaint hirdették ki, miközben a német, spanyol, angol és olasz futballélet is újraindult már. A Ligue 1 azt szeretné, ha a szezonkezdés közönség előtt történne.

A kormány elképzelései szerint szeptembertől, ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a tiltások lennének a kivételek, és nagyobb tömegeket vonzó eseményeket, vásárokat, szalonokat, koncerteket is lehetne rendezni, valamint az éjszakai szórakozóhelyek is újranyithatnak. Országos szinten a reprodukciós ráta jelenleg 0,83, ami azt jelenti, hogy nem minden fertőzött adja tovább a Covid-19-betegséget, és a pénteken este közzétett adatok szerint az utóbbi huszonnégy órában már csak tizennéggyel emelkedett a halottak száma 29 617-re, a kórházakban pedig tízezer alá csökkent a betegek száma. Lélegeztetőgépre 727-en szorulnak, ami huszonöttel kevesebb, mint egy nappal korábban; ilyen kevés súlyos beteg utoljára március 17-én, az általános karantén kihirdetésének napján volt az országban.

PestiSracok facebook image

Három régióban azonban kiemelt az ellenőrzés, miután a héten új gócpontokat tártak fel. Két tengerentúli megyében, az Indiai-óceánban található Mayotte-on és a dél-amerikai Guyanán várhatóan július 10-e után is érvényben marad az egészségügyi rendkívüli állapot, miután még nagyon aktív a vírus terjedése, és a járvány nem tetőzött. Az ország európai részén, Normandiában és a Párizstól északra található Val-d'Oise megyében fokozott óvatosságra intenek a hatóságok, miután még minden nap tárnak fel új eseteket, ami arra utal, hogy a járvány még nem ért véget.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Francois Mori

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)